Mint a mai beharangozó sajtóbeszélgetésen elhangzott: a tanácskozás górcső alá veszi az információs társadalom valamennyi területét, de kiemelten kezeli a közigazgatás elektronizálását, illetve a digitális írástudatlanság felszámolásának aktuális feladatait. 

A várhatóan több mint hétszáz résztvevőnek alkalma lesz megvitatni a kormányzati infokommunkációs stratégia összefüggéseit, az üzleti szektorból érkezők pedig a fejlesztői, beszállítói és szolgáltatói feladatokat tekinthetik át. A hangsúlyos témák között szerepelnek majd az egészségügyet, a közlekedést és az energetikát, illetve a készenléti szerveket érintő informatikai beruházások, különös tekintettel az uniós források hatékony felhasználására.

Magyarországon kiemelten kezelendő a tátongó digitális szakadék: a lakosság 45 százaléka számít digitális analfabétának, és különösen rosszak az arányok a 45 évesnél idősebbek körében. Földrajzilag is nagy a szóródás: az ország északi és nyugati felében kedvezőbbek az adatok, másutt rosszabbak. Uniós támogatással most több mint százezren vehetnének részt tanfolyamokon, közöttük tízezren hátrányos helyzetűek (45 év felettiek, mozgáskorlátozottak, munkanélküliek, kismamák stb.). Soltész Attila, az Infotér elnöke azt fejtegette, hogy a tömeges képzésnek élet- és élményvezéreltnek kell lennie: olyan középszintű, használói ismereteket kell közvetítenie, amelyek jól hasznosíthatóak a mindennapi életben. Mintegy hárommillió honfitársunk áll ugyanis a digitális szakadék túloldalán, holott a saját ügyeiket intéző, tudatos polgárok egyre kevésbé boldogulhatnak informatikai tudás nélkül. Azt is el kellene érni, hogy már az általános iskolákban tanítsák meg a gyerekeket vakon gépelni – mondta az informatikai szakember. A szakemberek szorgalmazzák, hogy az informatikai oktatás legalább a korábbi – heti több órás – szintre kerülhessen vissza. Az Infotér azt is kezdeményezi, hogy a civil szervezetek előtt is megnyílhassanak az uniós támogatási programok (TÁMOP).

Ami pedig a vállalkozásokat illeti: gőzerővel halad előre a papíralapú adminisztráció kiiktatása, ami nemcsak költségmegtakarítással jár, hanem környezetvédelmi szempontból is üdvözlendő. A sajtóbeszélgetésen részt vett Fekete Gábor helyettes államtitkár azt fejtegette, hogy bizonyos adatszolgáltatási kötelezettségeknek jövőre várhatóan már csak elektronikus úton lehet eleget tenni. Ide sorolta a Központi Statisztikai Hivatalnak megküldendő vállalati adatokat, valamint a céges mérlegbeszámolókat is. Jelenleg is már mintegy négyszázezer vállalkozás teljesíti elektronikusan ebbéli kötelezettségét.