A Duna House 2011 szeptembere óta végez felmérést ügyfelei körében, a többi között arra vonatkozóan, hogy milyen okkal kívánt ingatlant vásárolni. Már ebben a több mint másfél éves időszakban is jól kimutatható: növekszik azok aránya, akik a meglévőnél nagyobb lakásba költözést jelölték meg legfőbb indokuknak. Ebben az időszakban vidéken 20-ról 25, Budapesten pedig 14-ről 18 százalékra nőtt az ilyen vevők aránya az összes válaszadó között; a befektetési célú vásárlások mellett a második legnagyobb vásárlói csoportról van tehát szó.
A legnépesebb csoport továbbra is stabilan az első lakást vásárlóké, arányuk egyharmad. Ez a nagyságrend megegyezik a KSH által közölt házasságkötések számával, amely nem teljes mértékig azonos az elsőlakás-vásárlókkal, azonban nagy az átfedés. A statisztikai hivatal adatai szerint a múlt években 35–36 ezer házasságkötés történt évente, ami csaknem azonos a 90 ezres ingatlan-tranzakció harmadával, az első lakást vásárlók tömegével. Ez a csoport azonban jellemzően kisméretű ingatlanokat keres.
A nagyméretű lakások iránti kereslet egyik oka a KSH egy másik adatsorából derül ki: a gyermekek születésszámából, ami ugyancsak 90 ezer körüli évente. A családok gyarapodása lenne tehát a legfőbb ok a lakáscserére, a meglévőnél nagyobb méretű lakásba költözésre. Csakhogy a minimálisra zsugorodott ingatlanpiac azt mutatja, hogy a családok töredéke határozott ekként 2008 után.
A körülmények javulására a múlt évig kellet várni, egészen addig, ameddig sem az állami támogatásokról, sem pedig a szűkebb vagy tágabb gazdasági környezetről nem lehetett biztosat mondani. Ugyanígy nem lehetett megjósolni az ingatlanárak további esését sem. Időközben a kép kitisztult: tavaly az új szocpol, majd a kamattámogatott hitelek és a továbbra is alacsony ingatlanárak sokakat cselekvésre késztetett.
A vidéki ingatlanforgalom arra utal, hogy 2012 második felétől növekszik a meglévőnél nagyobb lakásba költözők aránya; napjainkban minden negyedik vásárló ebbe a csoportba tartozik.
Az országos átlag azt mutatja, hogy a legutóbbi jó másfél évben a megvásárolt lakások átlagos mérete 65-ről 70 négyzetméterre növekedett. A fővárosi adás-vételek esetében 56-ról 62 négyzetméterre nőtt a lakásméret átlaga.
Az újra bevezetett szocpol és a kamatvágások által egyre kedvezőbb államilag támogatott hitelek remény szerint föllendítik a lakásingatlan-piacot. Vagy még sem? Nem kedvez ugyanis, hogy a szocpol bővítésének márciusi „hírbe hozása” (amely állítólag a régebbi szintekre emelné a támogatási összeget) óta csönd van ebben a témában, állítólag az előterjesztés sem érkezett a kormányhoz. Sokan tehát tovább várnak az ingatlanvásárlással.