Internetes kereskedelem: új csalási trükkök

Az Európai Unió tagállamait, valamint Norvégiát és Izlandot lefedő Európai Fogyasztói Központok Hálózatának (Hálózat), így a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő magyar Európai Fogyasztói Központnak (EFK) a határon átnyúló fogyasztói panaszok megoldásában való közreműködés és érdemi segítségnyújtás mellett fontos feladata, hogy felhívja a figyelmet az internetes vásárlás előnyein túl a kockázatokra, különösen az akár nagy anyagi kárt okozó csalásformákra is.

A Hálózat tapasztalatait összegző, a határon átnyúló online kereskedelemben előforduló csalásokról a múlt év végén készített jelentés szerint a legelterjedtebb online csalási forma még mindig az olyan webáruházak működtetése, amelyek rendkívül kedvező áron kínálnak eladásra számítástechnikai és szórakoztató elektronikai termékeket, mobilkészülékeket, valamint márkás ruházati termékeket, azonban a vételár előzetes megfizetése ellenére a kiszállítás végül nem történik meg, vagy rossz minőségű, sok esetben hamis terméket kap a fogyasztó.

Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy a korábban használt elérhetőségen (e-mail vagy telefon) a fogyasztó már nem tudja felvenni a kapcsolatot a kereskedővel a panaszának rendezésére, és gyakran a weboldalt sem lehet már elérni. Ezért ne higgyünk a „túl szép ahhoz, hogy igaz legyen” ajánlatoknak!

Emellett szintén nagy számban fordulnak elő olyan esetek, amikor a külföldi használt autó vásárlásánál az eladó a fogyasztó bizalmának növelésére „megbízható” szállítmányozó céget ajánl az ügylet teljesítésére, azonban utóbb kiderül, hogy az eladó és a szállítmányozó a fogyasztó megkárosítása és átverése céljából összedolgozott.

Egy új típusú internetes csalási technika szerint a használó számítógépén üzenetablak jelenik meg, és arról tájékoztat, hogy a számítógépet a rendőrség vagy valamely másik hatóság blokkolta, mivel a fogyasztó olyan program letöltését indította el, mellyel szerzői jogot sértett. Az üzenet szerint azonban blokkolás feloldható, ha a megadott számlaszámra az illető pénzt utal. Az ezzel a módszerrel élő csaló személyek azt használják ki, hogy ebben a helyzetben a fogyasztók ijedtükben elhiszik, hogy egy hivatalos megkeresést kaptak, és a következményektől félve az üzenetben leírtak szerint cselekszenek, és megfizetik a kért összeget.

Kezeljük kellő gyanakvással és fenntartással a számítógépünkön megjelenő félrevezető és gyanús tartalmú üzeneteket, és ne dőljünk be nekik!

Az okostelefonok használata is rejt kockázatokat. Az általuk nyújtott funkciók és alkalmazások széles skálája ugyanis kényelmes lehetőséget kínál a használónak arra, hogy akár pénzügyi tranzakciókat (pl. internetes vásárlás, banki utalás) is lebonyolíthasson a készülék segítségével. Nagyon kell ügyelni a készülék körültekintő használatára, nehogy az eltárolt személyes adataink illetéktelenek birtokába kerüljenek. Lehetőség szerint mindig a legújabb operációs rendszer legyen letöltve a készülékre avégett, hogy a legmagasabb szintű legyen a védelem, továbbá használjunk bejelentkezési kódot mind az első belépéskor, mind képernyőfeloldáskor, illetve ne tároljunk személyes információkat (belépési kódokat, jelszavakat) a készüléken.

Az Európai Fogyasztói Központ a fogyasztók tájékoztatása és az internetes átverések megelőzésére „Határon átnyúló internetes vásárlások – hasznos tudnivalók és jó tanácsok a fogyasztók részére” című kiadványt készített, amely a www.magyarefk.hu honlap „Kiadványok” menüpontjában megtalálható.