A bécsi önkormányzati lakásokban ugyanis például csak az 50-es évek óta számít alapfelszereltségnek a fürdőszoba, melynek elterjedését a víz- és csatornahálózat kiépítése tette lehetővé. A jómódú háztartások már a 19. század végétől büszkélkedhettek ugyan folyóvízzel, a szegények azonban csak sokkal később engedhették meg maguknak ezt a luxust.
A 19. század nagy részében a testápolás kizárólag hordozható tisztálkodási eszközök segítségével volt megoldható: Schönbrunnban például minden lakosztályhoz tartozott egy kamra is, amelynek személyzete nemcsak a ruhákért, a haj- és szakállápolásért volt felelős, hanem az ő dolga volt a vízhordás és a fekália elszállítása is.
A jövő január 22-ig nyitva tartó kiállításon látható például a testápolásra különösen nagy gondot fordító Sisi, azaz Erzsébet császárné, királyné díszes és gazdag utazótoalettje, amely mellett Ferenc József tisztálkodási eszközei spártainak tűnnek. A tárlat további érdekességei közé tartozik Habsburg Mária Anna főhercegnő öltözőszobája és az 1899-ből származó komplett szecessziós hálószoba mosakodóasztallal.
Igazi kuriózumnak számít a bourdaloue, a nők számára kialakított biliféleség, amelyet a jezsuita Bourdaloue Lajos páter rendkívül hosszúra nyúló, de annál közkedveltebb prédikációira fejlesztettek ki XIV. Lajos udvarában.
Empire asztali és állótükrök, művészien megmunkált toalett- és mosakodóasztalok, köpőcsészék, mogyorófából készült szobai vécék, valamint sárgaréz és juharbidék teszik a tárlatot teljessé. A bútorfajtánként csoportokba rendezett kiállításon így jól nyomon követhető a testápolási kultúra történeti fejlődése.
Intime Zeugen. Vom Waschtisch zum Badezimmer / Hofmobiliendepot – Möbel Museum Wien – 1070 Bécs, Andreasgasse 7.
