Májusban az ipar belföldi értékesítési árai az előző havinál 0,3, ezen belül a feldolgozó-ipari ágazatokban az árszínvonal 0,1%-kal volt magasabb. Áremelkedést tapasztaltunk a vegyi anyag, termék gyártásában (1%), a járműgyártásban (0,7%), valamint a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (0,4%). Csökkentek az árak a gyógyszergyártásban (1,4%), a villamos berendezés gyártásában (1,0%), illetve az egyéb feldolgozóipar és javítás területén (0,7%). A többi feldolgozó-ipari ágazatban az árváltozás mértéke –0,5% és +0,3% között alakult. Az ipar belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai májusban az előző hónaphoz képest 0,6%-kal emelkedtek.
Az előző év azonos időszakával összehasonlítva a feldolgozó-ipari ágazatok belföldi értékesítését 7,3%-os áremelkedés jellemezte. Ezen belül a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (18,8%), a vegyi anyag, termék gyártásában (10,4%), valamint az élelmiszeriparban (10,0%) nőttek az árak. 2010. májushoz viszonyítva alacsonyabbak lettek az árak a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (3,9%), a járműgyártásban (3,8%), valamint a textil- és bőriparban és a gyógyszergyártásban (1–1%). A többi feldolgozó-ipari ágazatban az áremelkedés mértéke 1,9–6,4% között alakult. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai 1,8%-kal csökkentek az egy évvel korábbiakhoz képest.
A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül 2011. májusban az előző hónaphoz képest az energiatermelő ágazatokban 0,6%-os árnövekedést, a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban változatlan árakat mértünk. A beruházási javakat gyártó ágazatok árai 0,2%-kal magasabbak lettek, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatoké szintén nem változtak. 2010 azonos hónapjához mérten az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 3,5, a beruházási javakat előállító ágazatokban 0,6%-kal nőttek az árak. A fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 4,5%-kal magasabb árakat mértünk.
Az ipar forintban mért exportértékesítési árai 2011. májusban az előző havi árszínvonalon maradtak, 2010 májusához viszonyítva 0,3%-kal alacsonyabbak lettek. Hazai fizetőeszközünk egy hónap alatt az euróhoz mérten 0,5, az amerikai dollárhoz képest 1,3%-kal gyengült; a 2010. májusban jegyzett árfolyamokkal összevetve az euróhoz mérten 3,4, a dollárhoz viszonyítva 15,4%-kal erősödött.
Az Európai Unió 27 tagországa ipari termelőiár-indexének 2011. májusi alakulásáról szóló Eurostat-sajtóközlemény 2011. július 4-én jelenik meg.
Külkereskedelmi termékforgalom, január–április
2011. január–áprilisban a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 16, az importé 14%-kal haladta meg az előző évi szintet. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 688 milliárd forintot (2551 millió eurót) tett ki, 178 milliárd forinttal (638 millió euróval) többet, mint 2010 azonos időszakában. Az első négyhavi kivitel értéke 7143 milliárd forint (26 milliárd euró), a behozatalé 6454 milliárd forint (24 milliárd euró) volt, ezzel az export forintértéke meghaladta, az importé nem érte el a gazdasági világválság előtti – 2008. év azonos időszaki – szintet.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala 2011 első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest importban 5,8, exportban 5,4%-kal emelkedett. A forint az euróhoz képest 1%-kal, a dollárhoz viszonyítva 0,2%-kal gyengült. A cserearány 0,4%-kal romlott.
2011. január–áprilisban a gépek és szállítóeszközök kivitelének és behozatalának volumene egyaránt 17%-kal bővült úgy, hogy az időszakon belül hónapról hónapra lassult a dinamika. Az árufőcsoporton belül a jelentősebb súlyt képviselő termékkörök mindkét irányú forgalmának alakulását ez a tendencia jellemezte. A híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék export- és importvolumene az időszak egészét tekintve közel ötödével bővült, áprilisban azonban a kivitelé alig, a behozatalé tizedével haladta meg a bázisidőszaki szintet. A mobitelefon- és alkatrész-kereskedelemben továbbra is növekedést, ezzel szemben a televízió és alkatrészeinél csökkenést regisztráltunk. Az általános rendeltetésű ipari gép mindkét irányú forgalmának és a közúti jármű importjának volumene közel negyedével bővült az év első négy hónapjában.
A feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 20, illetve 18%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához képest, melynél a mérséklődő dinamika főképp az importban figyelhető meg. A gyógyszer és gyógyszerészeti termék exportvolumene harmadával, az importé több mint ötödével nőtt, elsősorban a gyógyszerelosztó-hálózatok növekvő forgalmának köszönhetően. Több árucsoport kereskedelmét a hazai és más európai országok autóipari keresletének alakulása befolyásolta: átlag feletti a szakmai, tudományos ellenőrző műszer és a színesfém exportjának, valamint a gumigyártmány mindkét irányú forgalmának volumennövekedése.
Az energiahordozók importvolumene az év első négy hónapjában 5%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest. Az időszakon belül a február–márciusi jelentős csökkenést követően áprilisban már némi növekedést regisztráltunk. Az import csaknem harmadát kitevő természetes és mesterséges gáz behozatalának volumene több mint harmadával, az időszak utolsó hónapjában már csak ötödével esett vissza. A behozatal több mint felét adó kőolaj és kőolajtermék importvolumene 20%-ot meghaladó mértékben bővült az alacsony bázishoz viszonyítva a világpiaci árak emelkedése mellett.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 7%-kal, az importé 15%-kal növekedett 2011. január–áprilisban. A kivitel volumene az utolsó két hónapban nem érte el az előző év azonos időszaki szintet, elsősorban a gabona és gabonakészítmény exportjában regisztrált jelentős csökkenés miatt. Ezzel szemben dinamikusan nőtt a kávé, tea, kakaó, fűszer és az élőállat export-, valamint a hús és húskészítmény, a tejtermék és tojás importvolumene.
Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan érkező behozatal volumene 2011 első négy hónapjában 13, illetve 16%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Külkereskedelmi egyenlegünk aktívuma az unió egészét nézve 105 milliárd forinttal javult, ennek nagy része az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben realizálódott, elsősorban a feldolgozott termékek − ezen belül is a gyógyszerek − forgalmában mért élénkülésnek köszönhetően.
Dinamikusan, 26%-kal bővült az EU-n kívüli országokba irányuló export volumene, ezzel szemben az importé csupán 11%-kal haladta meg a bázisszintet. Az export húzóerejét az ázsiai országokba irányuló gépipari exportunk jelentette, az import mérsékeltebb növekedését az energiahordozók behozatalának alakulása befolyásolta. Külkereskedelmi forgalmunk hiánya 346 milliárd forint volt, 73 milliárd forinttal kevesebb, mint 2010-ben.
Bővebb információ: Részletes táblázatok