Öt év alatt negyedével több pénzzel gazdálkodhatnak az alapellátásban, ami még akkor is tetemes növekmény, ha ebből levonjuk a 2009-től 2012-ig terjedő évek magasabb inflációs rátáit. Kétségtelen: az egészségügyben hatalmas erőfeszítések történtek, főként a még ma is folyó kórházi fejlesztések tekintetében.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár arra hívta föl a figyelmet, hogy most egyebek mellett a tartósan ellátatlan területek gondjainak megoldása van napirenden. Kiemelten kezelik a 65 évesnél idősebbek egészségügyi szűrését, ingyenes beoltásukat az influenzavírus ellen, a háziorvosok eszköztámogatás címen külön támogatásra számíthatnak, és megerősítik a hajléktalanukat ellátó centrumokat.
Ami a háziorvosokat illeti: ők arra számíthatnak, hogy növelik teljesítménydíjazásukat, azaz egy szolgálat átlagosan 22 ezer forinttal többet kap. Emelik a „kártyapénzt” is, így egy-egy háziorvos fizetése havonta és átlagosan 26 ezer forinttal emelkedik. (Korábban tíz éven keresztül nem nőtt a kártyapénz, a múlt két évben azonban már harmadszorra gyarapodik ez az összeg.)
Lehetőség nyílik továbbá arra, hogy pályázat keretében támogassák azok letelepedését, akik a mintegy 150 tartósan betöltetlen háziorvosi körzetekben vállalnának munkát. Erre a célra 500 milliót különít el a minisztérium.
Az INFOVILÁG munkatársának kérdésére válaszolva az államtitkár elmondta: csökkenő tendenciát mutat a külföldi elvándorlás az egészségügyi területről. Ez az arány lényegében a 2009. évi szint alatt van. Ám Szócska Miklós azt sem tartja gondnak, ha többen mennek külföldre, mert a szakképzett munkaerő jó része tapasztalatokkal gazdagodva visszatér Magyarországra. Másrészt az elvándorlás azt is jelzi, hogy „kapósak” a magyar szakápolók, ami részben a színvonalas hazai, duális szakképzésnek köszönhető.
Az alapellátásba fecskendezendő milliárdokból jut a háziorvosi szakdolgozóknak is: emelkedik a bérük, bevezetik a „szakdolgozói kiegészítő díjat” is, amelyet az asszisztensek jövedelem-kiegészítésére kell majd fordítani. Így a heti negyven órában foglalkoztatott szakdolgozók nettó bére átlagosan legalább tízezer forinttal fog emelkedni.
Nem maradnak hoppon a védőnők sem: a területi védőnői szolgálatok átlagosan csaknem 30 ezer forinttal, az iskolai védőnői szolgálatok átlagosan 34 ezer forinttal többet kapnak a jelenleginél. Így a védőnők bérfejlesztése már-már megközelíti a kórházi szakdolgozókét.
Fogászati ellátásra 1,5 milliárd forinttal több jut, ebből 816 milliót fordítanak a hátrányos helyzetű települések ellátására. Az ott dolgozó fogorvosi szolgálatok havonta százezer forint fix összegű díjazást kapnak. Ezenkívül 684 millió forint jut a szájüregi rák szűrésére és gyermekkori megelőző tevékenység fejlesztésére.
Az is elhangzott a ma kora délutáni tájékoztatón, hogy hamarosan miniszteri rendelet teszi lehetővé, hogy a húsz éve alapellátásban dolgozó orvosok jogosultak legyenek a főorvosi titulus használatára.