„Még a legkiválóbb vírusirtó használata mellett sincsenek biztonságban a programokat használók adatai és személyes dokumentumai, ha azokat egyszerű, könnyen feltörhető jelszavakkal próbálják védeni” – mondta Kiss Zoltán Gergő, az ESET magyarországi képviseletének vezető tanácsadója. A NOD32 vírusirtót gyártó cég ezért kiemelt figyelmet fordít arra, hogy segítsen a használóknak a biztonságos számítógép-használathoz.

A legegyszerűbb jelszavakat a nők alkalmazzák: 27%-uk szimpla szám- vagy betűsort – mint a „levelezes” vagy 
az „123456” – használ jelszóként; férfiak esetében ez az arány 19%. Ugyanakkor a férfiak 36%-a már betűket és 
számokat (például  „sanyi1982”, „baba12”) is alkalmaz jelszavában, míg a nőknek csak 31%-a teszi ezt meg. Kis- és 
nagybetűket a nők 18%-a, a férfiaknak pedig 24%-a használ. „A jelszavak feltörésére alkalmazott technológia fejlődése miatt az ideális jelszó ma már 10–12 karakternál is többől áll, és egyaránt tartalmaz számokat, illetve kis- és nagybetűket, valamint egyéb írásjeleket” – mondja Kiss Zoltán Gergő, aki szerint a „Sanyirolt456-B” vagy a „MamuciBrak35;” már a jobb jelszavak közé tartozik. A szakértő szerint ugyanakkor nehezen feltörhető jelszavakat jelentenek a kifejezések is, az „énelmentemavásárbafélpénzzel” vagy a „jajdeszeretemamákostésztát” hosszúságánál fogva szintén az erős jelszavak közé tartozik. A kutatás eredménye szerint ilyen kifejezéseket a férfiak 3%-a, a nők 6%-a használ adatainak védelmére. A hölgyek emellett emlékezőképességüket tekintve is megelőzik az urakat, mivel mindössze 2%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem tudja a jelszavát, mert azt a gép tárolja, a férfiaknak 4%-a állította ugyanezt.  

Veszélyes jelszavak


Az ESET magyarországi képviseletének megbízásából 2011 januárjában végzett felmérés szerint a hazai internetezők egyharmada csak betűk és számok kombinációját használja jelszavában. A többi korcsoporthoz képest a 18–29 évesek nagyobb arányban használnak kitalált szavakat („lianwer”, „gianron”), kifejezéseket adataik védelmére, míg az 50-69 közötti korosztály inkább tart elegendőnek egy egyszerű szót vagy számsort.
A budapesti lakosokra és a felsőfokú végzettségűekre jellemzőbb a kis és nagybetűk kombinált használata, a községekben lakók közül kétszer annyian választanak nehezebben feltörhető kifejezéseket adataik védelmére.
Az NRC által végzett piackutatás a magyar internetezők véleményét vizsgálta online kérdőíves felméréssel, 
többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel. A minta reprezentatív a 18–69 év közötti, legalább heti 
rendszerességgel internetezőkre nem, korcsoport, végzettség és lakóhelytípus szerint.