Friedler professzor nyolc évig dékán is volt az egyetemen, tudta, mit vállal, amikor másfél éve megpályázta a rektorságot. Matematikus, aki nemcsak itthon, hanem az Egyesült Államok és Anglia egyetemein is kutatott, s aki jóformán minden kitüntetést megkapott, közte a Széchenyi-és a Gábor Dénes-díjat is. Napjainkban szokatlanul derűs egyéniség, aki minden nehézséget arra használ, hogy erősödjék tőle.
– A legelső feladat az volt, hogy meghatározzuk a helyünket és a feladatainkat a világban – kezdte elmagyarázni rektori működésének logikáját. – Nekem az a véleményem, hogy egyben kell látni az egyetem és környezete összes folyamatát – a középiskolától a munkahelyig. Az egyetemnek a középiskolai ismeretekből kell építkeznie és meg kell találnia az utat a gazdaság igényeihez.
– Ehhez még dékánként olyan szempontokat rögzítettem, amelyeket először irreálisnak találtak. Ragaszkodtam például ahhoz, hogy professzor csak az lehet, akinek nemzetközi referenciák mellett megvan a nagydoktorija is. Azt jósolták, hogy ilyen igényekkel túlzás fellépni, és nem sokan fognak hozzánk pályázni. Tévedtek. Többen jöttek, mint amennyire számítottunk. Mert a jó professzor jó professzorok között szeret lenni.
– Azt is alapvetően fontosnak tartom, hogy jók, tehetségesek legyenek a hallgatóink. Abban, hogy ezt is sikerült elérni, nagy szerepe van az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskolának. Az ország legkiválóbb matematika-tanárai segítik a tehetséges diákokat már tíz éve. Mintegy kétszáz középiskolás tanul matematikát Veszprémben, illetve Szolnokon öt-öt hétvégén – ingyen. Közülük sokan jöttek hozzánk az egyetemre. Ezért is tudjuk a fő szakjainkon magasan tartani a felvételi ponthatárokat.
Az a célunk, hogy megalapozzuk hallgatóink szakmai karrierjét. A cégek azt várják, hogy legyenek szakmailag elhivatottak, tudjanak csapatban dolgozni, de legyen önálló gondolatuk is, és ma elemi igény az angol nyelvtudás. Nálunk például a mérnök-informatikus képzés része – kötelezően – a zene-, a művészet- és az irodalomtörténet is. Ezen sokan csodálkoznak, pedig csak művelt ember lehet sikeres a pályáján. Egyébként, ha valaki olyan pozícióba kerül, hogy részt kell vennie konferenciákon, üzleti fogadásokon, különösen hasznos, ha tájékozott a kultúra világában is, különben sokkal nehezebben tud beszélgetni, kapcsolatokat építeni. És az sem baj, ha megszereti a művészeteket. Volt olyan hallgatónk, aki egyetemista korában kezdett el csellózni, mert annyira megtetszett neki – mondta a professzor.
Az egyetem szervezetét ahhoz az elvhez igazították, amely – a rektor koncepciója szerint – a fenntarthatóság alapja: vagyis a három terület, az oktatás, a kutatás és az innováció egyensúlyának a megteremtése és megőrzése. Ez nagyon hatásosan segíti az erőforrások hasznosítását. A Pannon Egyetem az országban azon ritka felsőoktatási intézmények egyike, amely tartalékokkal rendelkezik. A szervezeti átalakítások nyomán az összes bevétel 60 százalékát adják a projektbevételek; megnőtt az egy főre jutó nagydoktorok aránya is.
Az oktatásban a gazdaság igényeihez igazították a szakemberképzést. A kutatási háttérrel támogatják az innovációs feladatokat. És integrált módon vesznek részt a vidékfejlesztésben. Ez kicsit bonyolultnak hangzik, de valójában azt jelenti, hogy ha a felsőoktatási intézmény jól működik, akkor azzal erősen és jól hat a térség fejlődésére.
Ennek a logikának a nyomán térképezték fel, mire van szükség a térségben, milyen feladat megoldása vár rájuk. Nagy lépés volt az ipari termelés színvonala és mértéke tekintetében a Székesfehérvárral kialakított új típusú kapcsolat. A rektor a város polgármesterével és a nagyvállalatok vezetőivel közösen vizsgálta meg, milyen innovatív együttműködésre van igény és lehetőség.
A koncepció alapja az a hálózati modell, amely integrálja az oktatást, a kutatást és az innovációs tevékenységeket az M7-es és a tervezett M8-as út vonalán és vonzáskörzetében. Ennek a logikája kapcsolta az egyetemhez évekkel ezelőtt Nagykanizsát, ahol saját erőből hoztak létre egyetemi központot az egyetem oktatóival, bevonva a várost az egyetem kezdeményezéseibe, terveibe is. Példaértékű az együttműködés Székesfehérvárral is. Természetes fejlődési folyamattal alakult ki a Közép-Dunántúli Pannon Pólus a Székesfehérvár–Veszprém tengely kiterjesztéseként, amelyben jelen van Martonvásár, Székesfehérvár, Veszprém, Keszthely, Nagykanizsa, és együttműködés alakul ki Dunaújváros, Kaposvár intézményeivel is.
– Nem lenyelni, hanem hálózatban működni – ez a célunk, mert ezzel a térségek egymást erősítik – mondja a rektor, aki kulcsfontosságúnak tartja a versenyképességhez való hozzájárulást. És aki úgy gondolja: egyetemet csak pozitív pályán lehet vezetni. Az értékeket kell keresni, és azokra kell építeni.
