A tanulmány megállapításai nyomán számos konkrét lehetőség körvonalazódott a hatékony városüzemeltetéstől az
intelligens közlekedés-irányítási megoldásokon át a mobil technológiákon alapuló turistairányító rendszerekig. A
városok az „okos” kezdeményezéseik megvalósításához EU-s és kormányzati forrásokért is pályázhatnak.
Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az üzleti életben már forradalmi változásokat hozott,
kevésbé hasznosult azonban az önkormányzatoknál, pedig e technológiák a városok hatékonyabb működésében, a
városlakók életminőségének javításában is segíthetnek. Erre világít rá a Pannon Egyetemen most bemutatott első
magyar „Okos városok” tanulmány.
Mitől lesz okos egy város? Attól lehet „okos(abb)”, élhetőbb, ha sikerül az emberi tőkébe, a hagyományos és modern (információs és kommunikációs) infrastruktúrába tett befektetéseivel ösztönöznie a fenntartható gazdasági fejlődést és a magas életszínvonalat, miközben a természeti erőforrásokat bölcsen kezeli. Az „okos” város ma már sokféle „okos” technológiát használhat, fejtette ki a bemutatón Veres Zsolt, az IBM vezérigazgatója, hiszen „az újszerű információ elemzési technológiák révén képesek vagyunk a különféle érzékelők és mérő-műszerek által összegyűjtött nagy mennyiségű adat értelmezésére, új összefüggések feltárására és tudás megszerzésére”. Ezek alapján minden eddiginél pontosabban és gyorsabban meghatározhatjuk a szükséges beavatkozási lépéseket, mellyel hatékonyabbá tehetjük rendszereinket, folyamatainkat és infrastruktúránkat. Az ilyen új intelligencia elterjedése teheti a várost és működését igazán okossá.
Az IBM azért adott kutatási megbízást az MTA szakmai intézetének, hogy megbízható, képet kaphassunk arról,
városaink milyen adottságokkal, lehetőségekkel, már elért eredményekkel mérlegelhetik a számukra legfontosabb
„smart” fejlesztések irányát. Dr. Lados Mihály, az MTA RKK Nyugat-magyarországi Intézetének igazgatója, a
munkacsoport vezetője elmondta: a kutatásba bevont városokat a működési, felhasználói és infrastrukturális
rendszerüket legteljesebben reprezentáló dimenziók mentén vizsgálták.
A következő területek adatait elemezték: 1. emberek (egészségügy, oktatás, közbiztonság,); 2. üzleti élet (üzleti
környezet, adminisztrációs terhek); 3. városi szolgáltatások (önkormányzatok lakosság irányában nyújtott
teljesítménye) 4. kommunikáció (széles sávú, vezeték nélküli kommunikáció lehetősége, telefon- és számítógép
használat); 5. közlekedés (személygépkocsik, az utak minősége, repülőterek, kikötők); 6. vízgazdálkodás
(vízszolgáltatás, csatornázás); 7. energia (gáz- és villanyszolgáltatás, megújuló energiaforrások). Elkülönített
szempontként figyelembe vették a városok egyes alterületekre kidolgozott stratégiáit, koncepcióit, illetve ezek
megvalósulását is.
A kutatás rávilágított azokra a területekre (alrendszerekre), ahol az egyes városok adottságaiknak, vagy korábbi
fejlesztéseiknek köszönhetően kiemelkedően teljesítenek. Az „emberek” alrendszerben az olyan nagy, egyetemi
központtal rendelkező városok bizonyultak a legsikeresebbeknek, mint Szeged, Pécs, melléjük csatlakozott a szintén
kiváló humán adottságú Veszprém is. Az üzleti alrendszerben Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged fejlettsége
emelkedett ki, a kommunikációs alrendszerben Székesfehérvár és Győr kiváló pozíciója rajzolódott ki. A közlekedési
alrendszerben is kiemelkedett Székesfehérvár, amelyet három város: Miskolc, Veszprém és Pécs követ. Az
energiagazdálkodás és vízgazdálkodás területén pedig nem volt látványos különbség az egyes városok között.
E vizsgálat nem törekedett nemzetközi összehasonlításra, de az IBM eddigi kutatásai azt mutatják, hogy ha az
„okos” jellemzők 10-es skáláján a legfejlettebb nyugat-európai városok, mint Stockholm vagy Koppenhága
jellemzően 7,4 pontot érnek el, akkor a kutatásba bevont magyar városok átlagosan 4,6 pontot kapnának.
Az „okos” város típusú kezdeményezésekhez nemzetközi (főként európai uniós) és hazai támogatási rendszerek is
biztosítanak külső erőforrásokat. Az első magyarországi „Okos városok” kutatási összefoglalót esettanulmányok
gazdag gyűjteménye zárja. Pármától, Cheshire-en át Pilzenig és Stockholmig láthatjuk példáit a városi működést
hatékonyabbá tevő fejlesztéseknek. Az egyik városban a turisták útvonalát optimalizáló rendszert építettek ki,
másutt hatékonyabbá és jobb színvonalúvá tették a szociális ellátást, mérsékelték az adminisztrációs terheket,
enyhítettek a közlekedés zsúfoltságán, vagy éppen intelligens vízmérő órákkal csökkentették egy város ökológiai
lábnyomát.
Itthon az IBM a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karával együttműködve, a városok vezetésével, illetve a
városüzemeltetésben dolgozó szakemberekkel közösen határozott meg olyan konkrét területeket, amelyeket az új
technológiákat alkalmazva egy modern városüzemeltetési rendszer segítségével hatékonyabban lehetne működtetni.
Ehhez számos sikeres példa áll rendelkezésre, melyek adaptációjaként a külföldön jól vizsgázó rendszerek a magyar
városokat is támogathatják.
• Intelligens közlekedés (közösségi közlekedés modernizációja és optimalizálása, közösségi közlekedést
vonzóvá tevő szolgáltatások és kedvezményrendszerek kialakítása)
• Intelligens városüzemeltetés (eszköz és létesítmény életcikluskövetés, probléma bejelentést és megoldást
követő rendszer, intelligens fogyasztásmérés és energiagazdálkodás)
• Intelligens turisztika (a régióba látogatók számának növelése a digitális marketing eszközeivel és új
elektronikus szolgáltatásokkal, pl. kedvezményeket biztosító városi kártya bevezetésével).
• Intelligens elektronikus ügyintézés (modern portálmegoldások, papírmentes ügyvitel, üzleti intelligencia és
analitika alkalmazása, mobil eszközökről is elérhető felhő alapú informatikai rendszerek)
