Mielőtt bárki félre értené: most nem Malinovszkij marsall csapatairól van szó, hanem Putyinék békés, világot fölfedezni és élvezni vágyó, évről évre tehetősebbé váló állampolgárairól. Tehát jönnek az oroszok: a magyar kereskedelmi vendéglátóhelyeken tavaly fogadott mintegy 11 millió külföldinek csinos hányada érkezett Oroszországból, miután az onnan kiutazók száma évről évre legalább harminc százalékkal növekszik. A hozzánk látogató orosz turisták kétharmada a fővárosra és környékére kíváncsi, a többi a Nyugat-Balaton térségére.
Az Infovilág munkatársa nyomban meg is kérdezte a házigazdáktól, Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkártól és Horváth Gergelytől, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettesétől (csak névrokonokról van szó!), hogy van-e kis hazánkban elegendő, oroszul jól beszélő turisztikai, szállodai szakember, tekintettel a tekintendőkre: a rendszerváltás mámorában a fürdővízzel együtt öntöttük ki a gyereket, azaz nem csupán „tovariscsi konyec” volt, hanem az orosz nyelvtanítás is elfelejtődött. Tudvalevő viszont, hogy az oroszok nagy többsége csak az anyanyelvén beszél, mondván: világnyelv az övék, tanulják meg, akik szeretnének velük szóba állni, kereskedni.
A kormánytisztviselő és az idegenforgalmár egymást erősítve jelentette ki: azon van a szakma, hogy minél többen tanuljanak oroszul, mert ez jó fölfogott érdeke az országnak. Emellett szorgalmazzák a felsőfokú tanintézetek hallgatóinak a cseréjét is az oroszokkal.
(A krónikás megjegyzése: jó két évtizeddel ezelőtt nem szabadott volna az orosz nyelv tanítását politikai kérdésként kezelni, mert ha már sokan elfelejtették is, hogy a világirodalom remekeinek jórészét oroszul írták és a világ kulturális-tudományos örökségének tekintélyes része is az orosz(ok)hoz fűződik, legalább azt tartották volna szem előtt, hogy sok évtizedes gazdasági kapcsolatok is összefűzik a két országot. Oroszország megengedheti magának, hogy nem vásárol tőlünk, mi viszont nem csupán a hatalmas ország nyersanyagaira, energiahordozóira vagyunk rászorulva. A turistáira is, meg arra, hogy megtermelt javaink egy részét azon a piacon értékesítsük…)
A ma délelőtti sajtótájékoztató részvevői megtudhatták, hogy 2013 „trendfordító év” volt a turizmusban. A házigazdák idézték a Központi Statisztikai Hivatal jelentését, amelyből a többi között kiderült: 7,1%-kal nőtt a szálláshelyek vendégforgalma 2013 novemberében. A külföldi- (4,9%) és a belföldivendég-éjszakák száma (9,5%-kal) is látványosan emelkedett az előző év novemberéhez mérten. A szálláshelyek – folyó áron számolt – bruttó árbevétele 12%-kal nőtt.
Novemberben a külföldi vendégek 733 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 4,6, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 4,9%-kal nőtt 2012 azonos időszakához képest. A hagyományos küldő országokból érkezők vendégforgalma változóan alakult. A Németországból és Nagy-Britanniából érkezők forgalma csökkent (3,3; 8,6%), az osztrák (4,6%), az orosz (39%!), a cseh (8,1), az amerikai (21%!) és a román (1,6) vendégek által eltöltött éjszakák száma emelkedett,az olaszvendégéjszakák száma mindeközben stagnált.
Novemberben a belföldi vendégek 692 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 8,7, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 9,5%-kal bővült az egy évvel ezelőttihez mérten. A belföldivendég-forgalom – a nyugat-dunántúli turisztikai térség kivételével – az összes régióban nőtt. A kereskedelmi szálláshelyek belföldivendég-forgalmának négyötödét fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma kis híján 10 százalékkal emelkedett.
A szállodák szobakihasználtsága kimagasló, 65%-os, a gyógyszállodák szobakapacitás-kihasználtsága szintén átlagon felüli, 64%-os volt.
A kereskedelmi szálláshelyek folyó áron számított összes árbevétele 12%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Összesen 22 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíj-bevétel 11 milliárd forint. A vendéglátásból 5,3 milliárd forint folyt be, 470 millióval több, mint 2012. novemberben. A forint/euró havi átlagárfolyama 298 forint volt, 15 forinttal gyengébb a 2012. novemberi értéknél.
A kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján novemberben 1558 egység fogadott el Széchenyi-pihenőkártyát. A belföldi vendégek a múlt év tizenegyedik hónapjában 980 millió forint értékben fizettek SZÉP-kártyával a szálláshelyeken. Összehasonlítva a 2012. novemberben beváltott üdülési csekk, valamint a SZÉP-kártya együttes forgalmával, ez 1,6%-os növekedés.
A helyettes államtitkár és a vezérigazgató-helyettes is fölhívta a figyelmet a Széchenyi-pihenőkártya használatára. A fizetőeszközt egyre szélesebb körben elfogadják. Ennek ellenére még mindig mintegy 4,7 milliárd forint értékű, 2012-ben kiadott SZÉP-kártya lapul a használatára jogosultak zsebében, amelyet májusig be kellene váltani, különben érvényét veszíti. A kártyának (alapvetően azoknak a cégeknek, intézményeknek, amelyek ezzel igyekeznek hozzájárulni munkatársaik egészségének a megőrzéséhez) köszönhetően tavaly 68 milliárd forint áramlott be a hazai idegenforgalomba, vendéglátásba. Napjainkban mintegy 28 milliárd forintra rúg a fel nem használt kártyapénz.
Szó esett az utóbbi hét esztendőben történt fejlesztésekről is, értsd: az Európai Unió által hazánknak juttatott, sok százmilliárdos pályázati pénzekről. Elhangzott, hogy 2007–13 között 1100 turisztikai beruházás 291 milliárd forint támogatásban részesült, miáltal 444 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhatott meg.
Az Infovilág tudósítójának pontosítást szorgalmazó kérdésére adott válaszból kiderült: a turisztikai iparág kis híján kilenc százalékkal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, és tíz százalékkal a munkahelyek teremtéséhez.