Éppen 250 évvel ezelőtt, 1766-ban nyitotta meg II. József császár a nagyközönség előtt az egykori vadászbirtokot, a Prátert. A város közepén található természetes zöldterületet gyorsan birtokba vették az emberek, szívesen korzóztak és kocsikáztak például a Hauptalleen. A sétány mentén vendéglők és kávéházak nyíltak, és hamarosan megjelentek a limonádéárusok meg a kolbászsütők is. A hatalmas terület a többi között látványos tűzijátékok és hőlégballon-kísérletek helyszíne volt. A skót Robert Barker 1801-ben építette meg a Panoramanak nevezett attrakcióját, egy kör alakú fa épületet, amelybe belépve más városokban – Londonban, Prágában vagy Párizsban – érezhették magukat a látogatók. Nézők ezreinek kínált helyet a Circus Gymnasticus, ahol lovas bemutatókat tartottak, az 1800-as évektől kezdve pedig egymást váltották az egzotikus állatokkal érkező társulatok.
A Práter valódi fénykora azonban akkor kezdődött el igazán, amikor eldőlt, hogy Bécs ad otthont az 1873-i világkiállításnak. A területet rendezték, utakat építettek és gázlámpákat szereltek fel. Az ott működött vállalkozásoknak új épületeket kellett felhúzniuk, miközben a számuk 82-ről 187-re emelkedett. A világkiállítás nyomán a következő években is nagy kiállításokat és vásárokat rendeztek, 1895-ben pedig megnyílt a „Velence Bécsben” nevű szórakoztató park. Gabor Steiner, azaz a temesvári születésű Steiner Gábor (*1858. május 28., † 1944. szeptember 9., Beverly Hills) tervei alapján 50 ezer négyzetméteren velencei palotákat húztak fel, és csatornákat alakítottak ki hidakkal és gondolákkal. Nem egyszer egy nap alatt 20 ezren is fölkeresték a parkot. Szintén Steiner kezdeményezésére, 1897-ben épült meg az Óriáskerék, amelyet átmeneti attrakciónak szántak ugyan, de mára már az osztrák főváros egyik elválaszthatatlan jelképe lett.
Az 1900-as évek környékén gombamód szaporodtak a területen a színházak, varieték és mozik. Noha a Monarchia felbomlását csak nehezen heverte ki a Práter, mindig is kedvelt kísérleti terepe maradt a legújabb technikai fejlesztéseknek, az utopisztikus ötleteknek és a Bécs-nosztalgiának.
A II. világháború nagy pusztítását követően egymás után tünedeztek el a színházak és mutatványosok, egyre inkább elterjedtek viszont a szerencsejáték-automaták. Később a modern hidraulikának és pneumatikának köszönhetően új, nemzetközi színvonalú attrakciók és játékok tarkították a kínálatot…
Az osztrák főváros vidámparkjának az elmúlt 250 évét idézi fel a Wien Museum Karlsplatz „In den Prater! Wiener Vergnügungen seit1766”című jubileumi kiállítása, amely mától látható. A tárlat kevésbé ismert, eddig a raktárban megbújt tárgyak által mutatja be a Práter történetét 1766-tól egészen napjainkig.
Szintén a jubileumhoz kapcsolódóan cserélik le az osztrák főváros és a Práter egyik jelképe, az Óriáskerék gondoláit. Az új kabinokat az eredeti tervek szerint, fából építik meg, de lesz bennük klíma és fűtés is. A régiektől annyiban térnek el, hogy négy helyett hat ablak lesz rajtuk, így jobban élvezhető a kilátást Bécsre. A két-két ablakot egyébként a tűz utáni újjáépítéskor, 1944-ben spórolták le róluk – anyagi okokból. A 15 gondola lecserélése összesen hárommillió euróba kerül, és a tervek szerint júniusig az összes kabin megújul. A régiekre licitálni lehetett – el is keltek az utolsó darabig. „Ha ilyesmije van az embernek, az egy darab a régi Ausztriából, egy darab a történelemből” – mondta az Óriáskerék üzemeltetője, Peter Peritsch a Radio Wiennek adott interjújában.
„In den Prater! Wiener Vergnügungen seit 1766”
Wien Museum Karlsplatz
1040 Bécs, Karlsplatz
2016.03.10.-2016.08.21.
