„Fény, friss levegő és napsütés” volt a víziója az 1923-ban elfogadott bécsi lakásépítési programnak, amely négy év alatt 25 ezer önkormányzati lakás építését tűzte ki célul. A program alapötlete az volt, hogy megfizethető otthonok jöjjenek létre – kilátással a zöldre – és a közelben uszodák, könyvtárak, óvodák szolgálják a lakók kényelmét. Mivel a tervet rekord idő alatt, 1926-ra sikerült teljesíteni, hamarosan 30 ezer lakás lett az új cél, 1934-ben pedig már a bécsiek egytizede önkormányzati lakásban élt, amelyek száma elérte a 66 ezret.
Akkor készültek az olyan szuperblokkok mint Karl-Marx-Hof, amely több mint egy kilométer hosszan szegélyezi a Heiligenstädter Straßét és még ma is a világ legnagyobb lakóépületének számít.
A program megvalósítását a lakásépítési adó 1923-i bevezetése tette lehetővé, ami Hugo Breitner pénzügyi városi tanácsnok nevéhez fűződik. Bécset 1919–34 között szociáldemokrata polgármesterek vezették: Jakob Reumann (1919–23) és Karl Seitz (1923–34).
Az Anschluss majd a második világháború miatt 1934-ben megtorpan a lakásépítési lendület és a pusztulás évei következnek.
Mivel a 2. világháború után 117 ezer lakás hiányzott Bécsben, az akkori polgármester, Theodor Körner kiadta a jelszót: újjáépítés! Az 50-es években több ezer kicsi, moduláris duplex-lakással igyekeztek kielégíteni az egyre növekvő igényt. A 60-as évek fordulatot hoztak a lakásépítésben, és újjáépítés helyett új lakóövezeteket létesítettek a város szélén. A háború vége után 25 évvel már 100 ezer új önkormányzati lakással büszkélkedhetett az osztrák főváros.
A 70-es, 80-as évek a felújítás jegyében teltek, a 90-es években, a vasfügöny leomlása után, és az egyszemélyes háztartások terjedésével újabb keresleti hullámmal szembesült Bécs. Ezt évi 10 ezer új lakás építésének támogatásával igyekezett kielégíteni, ami a lakásállomány minőségi javulását is eredményezte. Az önkormányzati lakásoknak csaknem fele 1984-ben nem érte el a kor követelményeinek megfelelő szabványt; mára ez az arány nem egészen öt százalékra csökkent.
Az új évezredben már a „szolgáltatás” és az „intelligens” a bécsi lakásépítés címszava, ezek jegyében készül például az osztrák főváros új városrésze, a Seestadt Aspern, amelynek első otthonaiba jövőre költözhetnek be a lakók. Az új lakásépítési beruházások során a minőség és a megfizethetőség mellett a jövendőbeli lakók – idősek, fiatalok, családosok, fogyatékkal élők – eltérő igényeit is igyekeznek figyelembe venni.
A bécsi szociális lakásépítés történetét multimédiás vándorkiállítás is feldolgozza, amely a társadalmi változások, a technikai fejlődés, a várostervezés és építészet valamint az emberek eltérő igényei tükrében mutatja be az osztrák főváros lakásépítését. A „Gemeinde baut – Wiener Wohnbau 1920 bis 2020” október 6-ig látható az Architekturzentrum Wienben (1070 Bécs, Museumsplatz 1.). A belépés ingyenes.
