Öt esztendővel ezelőtt, augusztus végén csapott le a Katrina hurrikán Louisiana partvidékére. A vihar a második legtöbb halálos áldozatot követelő természeti csapásként írta be magát az Egyesült Államok történetébe, romba döntve és a védőgát átszakítása után áradással sújtva New Orleans városát. Bár az épületeket újjáépítették és az
élet újraindult, a vihar számos, demográfiailag is kimutatható változást eredményezett a város életében.
A Nielsen piackutató adatai szerint 1,3 millió lakosával 2000-ben New Orleans volt az USA 35. legnagyobb városa,
ám a 2005-i hurrikánt megelőzően és azt követően közel 600 ezer lakosa hagyta el. A lakosság száma 793 ezer főre csappant, a rangsorolban az 59. A természeti csapást követő évben a lakosok egy része visszatért, a város
népessége 993 ezer főre emelkedett. Az idei becslések szerint, öt évvel a pusztító vihar után, valamivel kevesebb,
mint 1,2 millióan élnek a Mississippi menti városban. Az előrejelzések szerint New Orleans a következő öt évben sem éri el régi nagyságát, 2015-re népességszám várhatóan 1,26 millió fő lesz.
Mivel a korábbi lakók egy része nem tért vissza, a lakosság részleges kicserélődése okán a város demográfiai
összetétele kimutathatóan megváltozott az elmúlt öt évben: a régió etnikailag kevésbé változatos képet mutat, az
ott élők valamelyest idősebbek és némileg jómódúabbak lettek a katasztrófa előtt ott élőknél.
New Orleans lakosainak átlagéletkora 2005-ben egészen pontosan 34 év volt, a természeti katasztrófa közvetlen és közvetett hatásainak eredményeként azonban ma már ez az érték 38,8 év. A városban élők anyagi helyzete is javult, öt évvel ezelőtt ugyanis az éves átlagkereset 31 ezer dollár körül volt, ma pedig valamelyest meghaladja a 39 ezer dollárt. A vihar New Orleans etnikai összetételét is módosította. Korábban a fehér bőrű, nem spanyol lakosság
aránya a teljes populáción belül 25,8 százalék volt, ma ez az érték közel 31 százalék.
A szakértők szerint a változások oka, hogy a Katrina különösen nagy károkat okozott az afrikai eredetű amerikaiak lakta városrészekben, akik jellemzően az alacsonyabban fekvő területeken éltek. Az érintett társadalmi csoport rosszabb anyagi helyzete számukra és az alacsonyabb státuszú, bérlakásokban élők számára nem tette lehetővé, hogy a vihar elvonulása után visszatérjenek, és újjáépítsék otthonaikat.
A Katrina hurrikán pusztításának ötödik évfordulója kapcsán készített felmérés szerint Amerika jórésze nem érzi
magát felkészültebbnek a természeti csapásokkal szemben. A Pew Research Center adatai szerint az ország
lakosságának csak 38 százaléka bizakodó, 57 százaléka azonban úgy látja, ma sem tudnának jobban védekezni a
természeti csapásokkal szemben, mint öt évvel ezelőtt. Az adatok szerint az amerikaiak pártállástól és etnikai
hovatartozástól függetlenül szkeptikusok az ország felkészültségét illetően. Egyedüli kivételt a felsőfokú
végzettségűek képeznek, esetükben ugyanis a megkérdezettek 49 százaléka szerint nem változott a helyzet, 46
százalék szerint azonban az ország 2010-ben felkészültebben tudja kezelni a természeti katasztrófákat, mint
akár pár évvel ezelőtt is.