A kampány elsődleges célja, hogy a fröccs elfoglalja az őt megillető helyet a magyar italkultúrában. Nem árt azonban szem előtt tartani, hogy jó fröccsöt csak jó minőségű borból lehet és szabad készíteni.
Az egy hónapig tartó népszerűsítési kezdeményezés „vezérszónoka” a nagy fröccsrajongó hírében álló Hajós András médiaszemélyiség, valamint a Volkswagen Fröccsbusz. Az országjárás mellett a szervezők információs anyagokkal látják el azokat vendéglőket, amelyeket érint a busz. A különleges járgány ideig-óráig parkol több rendezvényen, fesztiválon is. Az útvonalat az érdeklődők nyomon követhetik a kampány honlapján, ahol további érdekes információkat és képes beszámolókat találhatnak. Azt talán írni sem kell, hogy a fröccsbusz vezetője útközben csak nézi, de nem fogyasztja a fröccsöt; legföljebb szódavizet iszik, az is jól oltja a szomjat.
A szakirodalom szerint egyébként a fröccsöt Jedlik Ányos találmányának köszönhetjük. Ő vitte el 1842-ben szódavizes palackját Fáy Ádám fóti pincéjébe, ahol Vörösmarty Mihály is jelen volt. A költő javasolta, hogy a német „spriccer” helyett a fröccs nevet használják a szódás borra. (Fóti dal című költeményében említi meg a szódával higított bort: „fölfelé megy a borban a gyöngy”.) Az ízletes ital, amelyet igazi hungarikumnak tartanak világszerte, az 1800-as évek végén terjedt el. A polgárság kedvencét német nyelvterületen Gemischt, Weinschorle vagy Sauergespritzter néven ismerik, de azt a fajta magyar változatosságot nem múlják felül, amely a „kultuszital” státuszára emeli a fröccsöt. A Fröccsbusz ma kétezer kilométeres túrára indult, hogy mindenfelé a helyi borokból készült finom és hideg fröccsel lássa el a szomjazókat. Mint Oláh László, a Közösségi Bormarketing Kft. ügyvezető igazgatója a kampány rajtolásánál kiemelte: a jó fröccshöz nem csupán kiváló minőségű magyar bor kell, hanem igazi szikvíz is! „Bár sokan megteszik, hogy a bort vízzel vegyítik, a kényesebb ízlésűek erre csak szódavízzel hajlandók. Akármilyen arányban vegyítjük is a bort szódával, ügyeljünk rá, hogy mértékkel fogyasszuk, és csak jó borhoz adjunk tiszta szódavizet.”
A fröccsmester Hajós szerint a hazai borsznobizmus és álszakértők ellen eredményesen küzdhetünk, ha jóféle fröccsöt iszunk és mint kiváló hungarikumot, külföldi vendégeinkkel is megismertetjük a jó bor és a szóda elegyét. „A fröccs nemcsak a dolgozó nép itala, hiszen szüleim az irigyelt nyugati országokból érkező illusztris vendégeiket is fröccsel kínálták, akik ezt láthatóan nagy örömmel fogadták. Szerencsés lenne, ha az éttermek sznobériájukat levetkőzve, fröccslapokat rendszeresítenének és egy finom ezüsttálcán egy jó üveg magyar bor és egy szódásüveg mellé helyezve megadnák a fröccskészítés örömét vendégeiknek” – mondta a showman.
A klasszikus görög városállam népe borvegyítő nép volt. Az együttivásokon – vagyis szümpozionokon – folyamatosan vízzel hígították a bort. Ezek az együttivások az egymással ritkán találkozók kommunikációs fórumai voltak. Kicserélték gazdasági, politikai nézeteiket, tapasztalataikat és érzelmeiket is. Mindig vigyáztak arra, hogy a bor kedélyjavító, gátlásoldó mértékét szinten tartsák, ne engedjék kialakulni az ésszerű társalgást fékező ittasságot. A vízzel kellő arányban vegyített bor, a mostani fröccs a leginkább európai ital, mert a társalgás, a másik gondolataira való figyelem, az érzelmek kulturált kifejezésének segédeszköze.
A szódavízzel megfelelő arányban kevert bor megtartja eredeti ízét és zamatát, alkoholtartalma viszont kisebb a tiszta borénál, frissíti a bort. Ezáltal a fröccs, mint ital élvezeti értéke különleges, fogyasztása üdítőleg hat a testre és a szellemre egyaránt, ahogy Márai Sándor erről igen szemléletesen így ír: „S a magyar, mikor feltalálta ezt a csodálatos, bölcs és óvatos vegyüléket, mely elég tömény ahhoz, hogy sarkallja a borozgató férfi képzelő erejét, s ugyanakkor eléggé szelídített, hogy ne ártson a nemesebb szerveknek, mély élettapasztalatról tett bizonyságot.” A bor és a szóda különböző arányú keverékét, más-más néven nevezték el, mint például kisfröccs, nagyfröccs, hosszúlépés. A szakirodalom szerint több mint ötven fröccsfajta létezik.
