Március 1-jétől az élelmiszer-kereskedőket kötelezték arra, hogy figyelemfelhívó tájékoztatást adjanak a vásárlóknak, ha az általuk kínált csomagolt termékek súlya csökkent a gyártó által 2020. január 1. és 2023. július 1. között alkalmazott méretekhez képest. Jóformán miden vásárló találkozott már „összement” termékkel.
A 18-79 éves magyar lakosság 82 százaléka találkozott már olyan előrecsomagolt termékkel, amelynek nem az árát növelték, hanem a csomagolt mennyiségét csökkentették (például a megszokott 0,5 liter helyett 0,4 liter, az 1 kg helyett 0,9 kg). A lakosság kétharmada hallott már az élelmiszer-kereskedőket érintő tájékoztatási kötelezettségről, ami a csökkentett mennyiségű termékekre hívja fel a figyelmet. Az idősek és a jó anyagi helyzetben lévők figyelmesebbek ezekben a kérdésekben: az életkor előrehaladtával és az egy főre jutó háztartási jövedelem növekedésével nő azok aránya, akik észrevették már a zsugorinflációt, azaz a valójában „rejtett” áremelést.
Tízből heten vásároltak már csökkentett mennyiségű terméket annyiért, mint amennyibe az évtizedek óta megszokott mennyiség került; tízből három vásárló nem tudatosan tette ezt, és csak utólag vette észre.
A felnőtt magyar lakosság 55 százaléka értékeli pozitívan a tájékoztatási kötelezettséget, ami arra irányul, hogy a kereskedők fölhívják vevőik figyelmét: „nem annyi az annyi”, tulajdonképpen további áremeléssel van dolguk.
Ugyanennyien találkoztak már a termék mennyiségének csökkenését mutató jelzéssel az élelmiszerboltokban. A megyei jogú városokban élők 61 százaléka vett már észre ilyen jelzést.
A válaszadók negyede próbálja majd tudatosan elkerülni azokat a termékeket, amiken jelzik, hogy csökkent a csomagolásban lévő áru mennyisége. További 41 százalék nyilatkozta azt, hogy ha fontos neki egy márka, akkor megveszi, egyéb esetben igyekszik elkerülni a csökkentett mennyiségű terméket, ami valójában árdrágítás. A jelenség – magyarán: áremelés – a lakosság harmadára nincs hatással vásárlásai közben.
A magyarok jórésze tehát találkozott már a finoman zsugorinflációnak nevezett jelenséggel, ami valójában nem más, mint áremelés, miután korántsem az infláció zsugorodik.