A feljelentés egyebek között a következőket tartalmazza:
1. a Greenpeace igazságügyi szakértőjének véleményét a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ eredményeinek vizsgálatáról;
2. az Nemzeti Földalapkezelő (NFA) haszonbérleti pályázati felhívását;
3. az alapvető jogok és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentését, amelyben alkotmányellenesnek minősítik az NFA döntését;
4. az NFA-t ellenőrző bizottság jelentését, amely szerint a pályázatok elbírálásában nem a szakmai szempontok döntöttek, hanem szubjektív alapokon adható pontokkal nyertek az újonnan kiválasztott bérlők.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ 1998. november 11-től kezdődően folytat biogazdálkodást Kishantoson, 452 hektáron a földtulajdonos Magyar Állam egyetértése és támogatása mellett. A biogazdálkodásnak köszönhetően az érintett területek nem közönséges termőföldek, hanem a Bio Suisse minősítésnek megfelelő, különleges adottságokkal, és ebből következően úgynevezett „jelentős értéknövekedéssel bíró” ingatlanok. Valamennyi ingatlan az EU agrár-környezetgazdálkodási támogatási (AKG) rendszerében, a négy célprogramcsoport egyikében szerepel. Ez alapján a teljes ötéves pályázati időszakra kapják az Európai Unió támogatását.
Az állami földvagyonunk kezelőjeként eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) számos szabálytalanságot követett el:
A kishantosi földekre vonatkozó pályázati felhívások és kiírások során figyelmen kívül hagyta, hogy az adott biogazdálkodással művelt ingatlanokra csak az AKG szabályrendszerének megfelelően lehet az esedékes támogatást lehívni.
Ezenkívül a kötelezettségvállalási időszakon belül az első és az utolsó (ötödik) évben nem lehet a kedvezményezett személyén változtatni. (Kishantos az 5. évben van.)
Az ökológiai státuszú földterületre pályázónak nem lehet egyetlen hektárnyi, nem ökológiai státuszú területe sem, mert akkor már nem jogosult erre a támogatásra.
Ezeknek a feltételeknek egyedül Kishantosi Vidékfejlesztési Központ felelt meg, de az adott területek pályázatait a fenti szabályrendszer figyelmen kívül hagyásával hirdették meg és bírálták el. Ennek következménye, hogy az AKG-beli jogot a pályázat nyerteseinek még akkor sem lehetne átadni, ha Kishantos egyébként elfogadná az – általa egyébként megtámadott – pályázatok eredményét, mert az NFA által kiválasztott nyertesek egyike sem felel meg a kritériumoknak.
A Greenpeace erre már korábban felhívta az NFA figyelmét, és kérte, hogy a vitatható pályázatokkal szemben ideiglenes hasznosítást engedélyezzenek Kishantosnak a jogi eljárások elindítása miatt, legalább az AKG befejezéséig, további egy évre. Így Magyarország nem veszítette volna el ezt az európai uniós támogatást. Az NFA azonban nem engedett a felhívásnak, a támogatás ezért elveszett, ami egyértelműen károkozás. Az NFA eddigi eljárásával már bizonyítottan bekövetkezett kár tehát körülbelül 21 700 000 Ft. [2]
Hűtlen kezelés tényállását csak a már bekövetkezett kár alapján lehet indítani, ezért a Greenpeace ezt a pert most kizárólag a már elvesztett AKG-támogatásra alapozza. Ám ha az NFA a periratok beadása után sem változtatja meg döntését, később további károk is keletkezni fognak. Mivel az NFA nem tartotta meg az Európai Unió ez irányú szabályozását a jogsértések miatt, az EU ellenőrzési szerve (az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék) eljárást indíthat a Magyar Állam ellen. Ennek következményeként bírságot szabhatnak ki a tagállamra, vagy visszakövetelhetik akár a már kifizetett megelőző négy évnyi támogatását is. Az NFA mint kezelő szervezet ezzel sem vetett számot.
Termékeny talajunk az ország legfontosabb természeti erőforrása – írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a Greenpeace. – Ennek megőrzése, tönkretételének megakadályozása kiemelt fontosságú, erkölcsileg is megalapozza Kishantos védelmét a konkrét forintokban meghatározott értékek mellett. A 21 évi vegyszermentes gazdálkodás eredményeként az adott földterület vitathatatlanul értékesebbé vált. A Greenpeace az értéknövekedést egy talajtani igazságügyi szakértővel mérette fel. Az elkészült több mint 40 oldalas tanulmány adatokkal, számításokkal bizonyítja, hogy a biogazdálkodással kezelt földterület bérleti jogának tíz darabban történő, hagyományos, vegyszeres mezőgazdasági tevékenységre meghirdetése – az eközben elkövetett törvénytelen lépések mellett – további minimum 260 millió Ft-os értékcsökkenést okoz az állami vagyonban. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), mint az állami vagyon kezelője – a Greenpeace Magyarország Egyesület véleménye szerint – nem hozhat olyan döntéseket, amelyek kárt okoznak, értékcsökkenéshez vezetnek mindannyiunk közös tulajdonában. Ezeket a tényeket a per kapcsán szintén fel fogjuk használni.