A horizonton hegyvonulat kéklik, szőlő-, málna- és ribizliültetvények között kanyarog az út… A mátraalji falu szélén – mint gyermekkorom kedvenc verses meséjében – zavartalannak látszik az idill. Még a bizonyos szögekben a képbe tolakodó visontai erőmű képe is átalakul békésen pöfékelő öregúrrá…
A mátrai üdülőfalvakkal és Egerrel nem lehet versenyezni, ám vannak sikerrel kecsegtető próbálkozások: turisztikai fejlesztéseknek és a helyiek vendégcsalogató ötleteinek is köszönhetően egyre vonzóbb kirándulási célpont a régió, főleg annak két vára.
A legszembetűnőbb a változás Kisnánán. A község nevezetessége a vár, amelynek maradványait már a hatvanas években, a feltárást követően bejárhatta a látogató. Az építmény hadtörténeti jelentősége csekély, inkább birtokközpont volt. Épp ennek köszönhető, hogy nem rombolták porig, mint a legtöbb végvárunkat. A Kompolti család alakította ki itt a székhelyét a 14. század közepén. Az első udvarház fokozatosan erődítménnyé bővült, amelyet aztán 1546-ban bevett a török… Mára századunk igényeinek megfelelő turisztikai helyszín lett a részben gótikus épületegyüttes.Két éve befejeződött ugyanis az a beruházás, amelynek köszönhetően megerősítették a falakat, renováltákaz Öreg- és a lakótornyot, díszkivilágítás, tetőterasz, új felvonóhíd és kiállítóhelyek készültek. A kőtár különlegessége a Magyarországon talált legnagyobb opálkő. A közeli kőbányában ma is előfordulhatnak drágakövek – az elszánt amatőr kincskeresők örömére.
Térhatású filmvetítés mutatja be a vár történetét; a kronoszkóp, a „múltba látó“ különleges készülék pedig átélhetővé varázsolja a korabeli élet egy-egy pillanatát. A fiatal párokat a romantikus atmoszféra vonzza, a műemléket övező park családi-baráti piknikprogramokra kínálkozik.
A várhoz legendák fűződnek.
A gyerkőcök borzongva lesik a kútban alvó sárkányt, s kutatják Móré László rablólovag búvóhelyét. A pinceteremben és a szabadtéri színpadon rendezvényeket tartanak. A legnépszerűbbek a várjátékok, s aki jókedvet és gasztronómiai örömöket keres, annak a baracknapok vagy a szüret idején érdemes ide jönnie. A hagyományos tavaszi asszonyfarsang
rendezői az erősebbik nem képviselőit is idecsalogatják – boszorkányégetés ígéretével…
A kisnánai vár testvérbátyja a siroki.
A Mátra talán legszebb fekvésű műemléke méltóságteljesen őrködik a környék békéje fölött. Aki felkapaszkodik a nemrég felújított romokhoz, gyönyörű látványélmény a jutalma. A teljes lelki feltöltődés reményében látogassunk meg két további Tarna menti települést. Feldebrő nemcsak a hárslevelűről híres, hanem 12. századi műemlék templomáról is – az altemplomban temették el Aba Sámuelt. A Wikipedia írja: „…Amikor évekkel később felnyitották a sírt, azt látták, hogy ruhái épek voltak, a sebei pedig begyógyultak. Innen vitték át végső nyughelyére az abasári monostorba.” A feldebrőinél is régebbi Tarnaszentmária temploma, ám kevéssé ismert, és még a kutatók számára is titkokat rejt. A 10. századi, keleti stílusú oszlopos templomhajó keresztény szertartásokra szolgált, de fejedelmi tanácskozási és temetkezési hely is volt. A néphagyomány szerint Géza fejedelem öccsének és lányának sírját rejtette. Hazánk ma is működő legrégebbi és legkisebb templomának gyülekezete július 2-án ősrégi hagyományokat ápolva, virrasztással ünnepli védőszentje, a Sarlós Boldogasszony napját.
Siroki várnapok: június 15-16.
Mátrai múzeumok éjszakája: június 22., 16 helyszínen.
Ribizlifesztivál: június 22., Feldebrő.
Kisnánai várjátékok: július 6.
Kisnánai baracknap: július 14.
Történelmi hagyományőrzők 1. kisnánai találkozója: szeptember 14.
Debrői hárslevelű szüreti nap: szeptember 7., Aldebrő.