Csökkenthető a stroke által okozott agyi károsodás mértéke? Hogyan jött létre a Naprendszer és benne a mi bolygónk? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ a tudós nők kutatásai nyomán, akik ma átvehették a Magyar Tudományos Akadémián a „L’Oréal–UNESCO A nőkért és a tudományért” négymillió forint összdíjazású elismerését. A rangot adó díjat az idén dr. Farkas Eszter agyikeringés-kutatónak és dr. Kóspál Ágnes csillagásznak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.
Hazánkban a halálesetek több mint felét a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák. Közéjük tartozik a sztrók, amely az agyban található kisebb vagy nagyobb erek falának megrepedése vagy elzáródása miatt jön létre. Ez gyakran bénulással, látászavarral vagy a beszédkészség elvesztésével jár.
A balesetet követően az agyban hullámszerűen bekövetkező vérhiány jöhet létre, amely súlyosbíthatja a kezdeti sérülést. Farkas doktor ezeket a folyamatokat, az agykérgi depolarizációs hullámokat kutatja egy általa kifejlesztett agyi képalkotó rendszer segítségével.
„Ha ismernénk a depolarizációs hullámok kialakulásának okát és meg tudnánk őket előzni, akkor látvánosan csökkenthető lenne a sztrók által okozott károsodás. A beteg akár megőrizhetné a mozgás- és beszédképességét is” – mondja a kutatónő. Farkas Eszter kutatása eredményeként a jövőben rövidíthető lenne a hosszú hónapokon át tartó mozgás- és beszédképességet fejlesztő rehabilitáció, ami eleve javítaná a betegek és a családtagok életminőségét. – Dr. Farkas Eszter a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetének tudományos munkatársa.
Naprendszerünk és bolygónk keletkezésének részleteiről még ma is kevés tudományos adatunk van. Dr. Kóspál Ágnes csillagász a „napjainkban” születő csillagok és bolygók keletkezési folyamatának részleteit kutatja, és tudományos megállapításaival nemcsak a csillagkeletkezés sok nyitott kérdésére adott magyarázatot, hanem arra is következtetni enged, hogy mi zajlott le 4,6 milliárd évvel ezelőtt Napunk, Naprendszerünk és bolygónk keletkezésekor.
A csillagok akkor jönnek létre, amikor a csillagközi por- és gázfelhők legsűrűbb részei a gravitáció hatására összeomlanak. Az anyag egy korongszerű struktúrát hoz létre, mely táplálja a csillagot, a benne lévő porszemcsék pedig összetapadnak és bolygókat hoznak létre. Ágnes arra jött rá, hogy a csillag körüli korongok belső szerkezete hatással van a bolygók keletkezésére, mert amikor a tömegátadás megnő és a csillag fényesebb lesz, megváltozik a korong hőmérséklete, sűrűsége és összetétele is. Az égitestek születésének körülményei szabják meg további sorsukat, hogy milyen méretűek lesznek vagy milyen fényesen fognak ragyogni a következő pár milliárd évben.
Kutatásai segítik és formálhatják a tudományág jövőbeni fejlődését is, hiszen olyan új műszerek és távcsövek létrejöttét ihletik, melyek akár a csillagkeletkezésről alkotott egész elképzelésünket átírhatják. – Dr. Kóspál Ágnes az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa.
X X X
Az Európai Bizottság adatai szerint az EU tagországaiban átlagosan 33 százalék a női kutatók aránya, Magyarország elmarad ettől az átlagtól. Hazánkban 2010-ben a felsőoktatásban végzettek 60 százaléka volt nő, a PhD-fokozatot szerzőknél ez az arány 46 százalék, az ugyanebben az évben kinevezett MTA-doktoroknál pedig 15 százalék. Nem ad okot optimizmusra az sem, hogy az EU-ban 2005–11 között évente 4,8 százalékkal nőtt a női kutatók száma, nálunk viszont még a harmada sem volt ez a növekedési ütem.
X X X
A nők sokszor fordítanak hátat a tudományos pályának: elvesztik hitüket abban, hogy sikeres kutatói karriert építhetnek, vagy a gyermekvállalás miatt nem érzik biztosnak helyüket a tudományos szférában.
A múlt 13 évben 39 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig 150 000 eurót osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már 16 éve működő program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak. A „L’Oréal–UNESCO A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.
