Kitüntetett kínai figyelem a magyar képzőművészet iránt

A Pekingben rövidesen megnyíló „Magyar művészet” című kiállítás és a viszonzása volt a témája annak a ma déli 
sajtótájékoztatónak, amit  Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár, Baán László, a Szépművészeti Múzeum 
főigazgatója és Tóth Norbert, a Forrás Galéria igazgatója tartott. 

A nyugati kiállítók fizettek azért, hogy megjelenhessenek a világ legnépesebb országának reprezentatív 
kiállítóhelyén; a magyaroknak ez nem kerül pénzébe. A Forrás Galéria évekkel ezelőtt felismerte, hogy a kortárs 
művészet változásai Ázsia felé mutatnak utat, így Tóth Norbert már akkor elkezdte kiépíteni a távol-keleti 
kapcsolatait. Mivel a jelen kiállítás meghaladná egy kis hazai galéria erejét, főként, hogy végül is Kína kérte fel 
hazánkat a megrendezésére, a szervezésbe belekapcsolódott a Magyar Állam és a budapesti Szépművészeti Múzeum is, amely 2012 augusztusában kölcsönösségi alapon fogadja a kortárs kínai művészet viszontlátogatását. Kínában ugyanis úgy vélik, hogy Magyarország afféle hídfőállás lehet, és nem csupán gazdaságilag, de a kultúrában is, a kínai és európai kultúrák között. Az is Magyarország megbecsültségét mutatja, hogy a Kínai Szépművészeti Múzeumban egy-egy kiállítás mindössze egy hétig szokott nyitva tartani, a Magyar művészet kiállítás közel egy hónapig lesz látható. A végső megállapodás az illetékes kormány-főtisztviselő márciusi pekingi látogatását követően született meg. A megvalósításba az állami forráson kívül anyagilag üzleti finanszírozók is beszálltak, művészi értelemben pedig együttműködtek a Magyar Művészeti Akadémiával és a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal is. 

A kiállítás anyagát, amelybe a fogadó fél nem kívánt beleszólni, olyan festmények, grafikák, szobrok, gobelinek, 
tűzzománcok, fotografikák, fotók és videók alkotják, amelyek a nagy hagyományú kínai kultúrával közös 
gyökerekből táplálkozva, ezen értékeket megőrizve vált a történelem évszázadai alatt az európai szellem részévé. E művek segítségével felidézhetjük érzelmi és szellemi kötődésünket, közös hagyományainkat. A kiállító művészek a hazai és határainkon túli fiatal, középgenerációs és idős magyar művészeket egyaránt képviselik. Ők: Bátorfi Andrea, Elekes Gyula, Fehér László, Ferencz S. Apor, Geréb Krisztina, Gyulai Líviusz, Győrfi Sándor, Hauser Beáta, Incze Mózes, Jakobovits Miklós, Jankovics Marcell, Kelemen Károly, Kopacz Mária, a Kós Károly Egyesülés, Kő Pál, Kubinyi Anna, Kuti Dénes, Lajta Gábor, Lustig Valentin, Makovecz Imre, Mara Kinga, Orosz István, Papageorgiu Andrea, Párkányi Raab Péter, Péterfy Láazló, Raffay Dávid, Radóczy Gyarmathy Gábor, Rényi Krisztina, Sánta Csaba, Somogyi Győző, Sulyok Gabriella, Szabó Ákos és Tóth-Kovács József.

Az ünnepélyes megnyitó június 20-án lesz a Kínai Népköztársaság kulturális miniszterének és Szőcs Géza 
államtitkárnak személyes részvételével, és a kínai gazdasági üzleti és közélet 300 meghívott prominens 
személyiségének jelenlétében. A megnyitón Sebestyén Márta népdalénekes és Bogányi Gergely zongoraművész is 
fellép. A kiállítás kurátora Tóth Norbert. A jeles alkalomra reprezentatív, 340 oldalas, magyar, angol és kínai nyelvű katalógus is készült, amelyben valamennyi kiállított alkotás „bemutatkozik.