A következő 40 év során várhatóan 682 millió ember fog alzheimer-kórban szenvedni. Ez jóval több, mint Észak-Amerika népessége (542 millió) és majdnem eléri az európai lakosok számát, a 738 milliót.

A WHO szerint a demencia nem tekinthető a korral járó „állapotnak”. Az esetek gyorsan növekvő száma azonnali cselekvést sürget, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országok esetében, ahol nagyon is végesek a rendelkezésre álló források.

Világviszonylatban a betegséggel járó költségeket évi 604 milliárd dollárra becsülik, és ez az összeg várhatóan gyorsabban fog növekedni, mint az esetszám.

A demencia első tüneteinek megjelenése után az emberek még hosszú évekig élnek. Megfelelő támogatással számos beteg képes arra, hogy a társadalom hasznos tagja maradjon, minőségi életet élhessen – és ezt lehetővé kell számára tenni.

Két évvel ezelőtt az Európai Unióban mintegy 10 millióra (WHO), tízmilliós Magyarországon 160 000-re tehető az alzheimer-betegek száma; a betegségben érintett családtagoké – vagyis szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké ennek a többszöröse –, akiknek életét gyökeresen változtatja meg a betegség. A demencia leggyakoribb oka az alzheimer-kór, amely az ilyen esetek 70 százalékát okozza. A felmérés szerint a gondozók 40-75 százaléka pszichológiai betegséggel küzd, 15-32 százalékuk depressziós.

A világjelentés felhívja a kormányok figyelmét arra, hogy a demencia korai felismerése, diagnózisa és kezelése hosszú-távú gazdasági előnyökkel járhat az egészségügyben és a társadalmi rendszerekben, betegenként akár 10 000 dollár is megtakarítható a magas jövedelmű országokban. Ellenkező esetben az alzheimer-kór a 21. században valóságos pénzügyi rémálommá válik, nyomában az egyénre, családokra és a közösségekre gyakorolt pusztító hatással.

Ajánlásuk szerint a kormányzatoknak és orvos szakmának most kell szorosan együttműködni, hogy megfékezhetővé váljék az alzheimer-kór esetében kialakuló világméretű „ápolási szakadék”, amely a diagnózis- és ápolás elmaradásának következménye.

A megelőzésre, kezelésre és gondozásra, kutatásokra fordított összeg messze elmarad a más betegségekre szánt pénzektől – az alzheimer-kór sokkal nagyobb gazdasági hatásai ellenére.

Az alzheimer-világnap megrendezését 1994-ben kezeményezte a Nemzetközi Alzheimer-társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és már 78 ország csatlakozott a kezdeményezéshez.

A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága 12 éve küzd közösen tagszervezetként a Nemzetközi Alzheimer-társasággal és az Alzheimer Europe-pal azért, hogy tekintsék az Alzheimer-kórt az európai közegészségügy egyik kiemelt kérdésének és készüljön európai cselekvési terv, valamint, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) érje el az alzheimer-kór eddiginél magasabb nemzeti egészségügyi prioritását.

A társaság folytatja az alzheimer-kórt övező stigmák, tabuk és tévhitek elleni küzdelmet. Ezért alzheimer-világnapi memóriahíd-koncert lesz ma délután öt órától a budapesti Vörösmarty téren.

Az alzheimer-világnapon az ENSZ 2011. évi Politikai Nyilatkozatára és a WHO 2012. évi jelentésére hivatkozva, a memóriahíd-koncerten „Jobb veled a világ – ÉlőLáncReakció” indul világ körüli útjára  az emberek boldogabbá válásáért tudatos jócselekedetekkel. A koncert közreműködői: Bagdi Bella énekes, Berkes Gabriella musical-színművész, Berkes Olivér előadóművész, Dávid Viktória Lyra-díjas gospel-énekes, a Jazz And More – karigazgató: Halkovics Ágnes. A koncert szervezője: Himmer Éva.