Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerint világosan kell látni, hogy önmagában nem csodaszer egy megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, illetve az Európai Unióval – idézi a szakpolitikus szavait az MTI munkatársa, aki ekként folytatja tudósítását:

Az államtitkár kifejtette: a megállapodás révén alacsonyabbak lehetnek az állampapír-hozamok és erősödhet a Magyarország iránti kötvénypiaci bizalom. De rengeteg olyan dolog van, amelyet Magyarországnak kell megoldania, hiszen a megállapodástól nem lesz növekedés, nem lesz termelékenyebb a gazdaság, nem lesz több munkahely és nem lesz hatékonyabb a közszféra.

 

Cséfalvay államtikár: reformok kellenek

Kiemelte: a növekedés beindításának alapfeltétele a gazdasági stabilitás. Legalább ennyire fontos, hogy végbemenjenek azok a reformok, amelyek a versenyképesség erősítéséhez szükségesek.

Elmondása szerint a kormány által októberben bejelentett egyenlegjavító intézkedések három területet érintenek: egyharmaduk az állam működését teszi hatékonyabbá, harmaduk a gazdaság kifehérítését célozza, harmadik harmaduk a terhek és kockázatok megosztásán alapul. „Ebből Brüsszel azt látja, hogy a gazdaság kifehérítésének van bevételi oldala, de nem pontosan kiszámítható” – tette hozzá.

Közölte: a magyar gazdaságpolitikában tartani kell a csökkenő adósság pályáját, és törekedni kell a kisebb államra, az alacsonyabb újraelosztásra, illetve a gazdaság fehérítésére. Ezenkívül stabilizálni kell az adórendszert, és olyan keresletoldali intézkedésekkel kell támogatni a gazdaságot, mint amilyen a munkahelyvédelmi cselekvési terv.

Az államtitkár szerint nem mindenki értékeli egyformán a Magyarországon történt makrogazdasági előrelépéseket: a pénzügyi és kötvénypiacok pozitívan értékelik a helyzetet, ezzel ellentétben áll mindaz, ami helyenként Brüsszeltől érkezik. „Talán mintha ott rosszabbnak éreznék a gazdaság helyzetét, és ez jól látható a túlzottdeficit-eljárás ügyében” – fogalmazott. Az Európai Unióval való kapcsolatban is történtek ugyanakkor előrelépések: két évvel ezelőtt sokkal magasabbnak ítélték a gazdaságpolitikai intézkedések végrehajtási kockázatát, és ez az arány az akkori 50 százalékról mára már 33 százalék közelébe csökkent – tette hozzá.

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint a jelenlegi magyarországi körülmények közepette szinte kizárt az adósság gyors kinövése.

Király Júliakifejtette: Magyarországon nagyon erős alkalmazkodás ment végbe közvetlenül a válság következményeként, de ilyenkor törekedni kell az egyensúlyi, fenntartható növekedési pályára, hogy „ne gyilkoljuk meg” a hosszú távú növekedési lehetőségeket.

 

A szakember a rendkívül alacsony beruházási rátát nevezte a magyar gazdaság egyik legnagyobb gondjának, és egyben jelezte, hogy a bizonytalan jogi és üzleti környezetben a vállalkozások nem tudnak hosszú távú gazdasági döntéseket hozni. „Egy nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodás ezért fontos, mivel az egyfajta pecsét a vállalatok és a kormány között, hogy a kormány kiszámíthatóan és számon kérhetően fog cselekedni” – tette hozzá az IMF/EU-megállapodásra utalva.

Király Júliarámutatott: Magyarország nettó beruházási rátája messzemenően nem éri el azt a 15–20 százalékos szintet, amely a minimális pozitív növekedéshez szükséges. A magyar nettó beruházások alig fedezik az amortizációt – tette hozzá. Jelezte: az üzleti bizalom és kiszámíthatóság hiányának következménye a gazdaság tartós és súlyos lassulása.

Az MNB alelnöke előadásában elmondta: Magyarország az egyik olyan uniós tagállam, amely W-alakú válságot szenved el. A jövő kilátásai azt mutatják, hogy kizárólag az export az, ami pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez. A jegybank 2012-ben mérsékelt recesszióval, utána nagyon lassú kilábalással számol, és ez meghatározóan a külső kereslettől függ majd – tette hozzá.

Dr. Király Júlia előadásának prezentációja itt tanulmányozható; tessék kattintani.

      

Holger Schmieding, a hamburgi Berenberg Bank vezető közgazdásza:

Európában már 2013 közepén véget érhet a recesszió

Holger Schmieding a magyar gazdaságot is erősen meghatározó német és európai gazdaság állapotát, kilátásait mutatta be előadásában. Szerinte a világgazdaság számára jelenleg Európa a legnagyobb gond. Miközben az Egyesült Államokban alacsony ugyan , de van némi növekedés, és Kínában lassuló, de még így is 7 százalék körüli vagy afölötti növekedést tapasztalunk, addig az európai gazdaság recesszióban van. Ez még Németországot is érinti, ahol már most stagnáláshoz közeli állapotban van a gazdaság, jövőre pedig akár negatív is lehet a növekedés 2013 elején.

Az okokat elemezve a német közgazdász kiemelte: az eurózónában nem adósságválsággal van dolgunk, hanem bizalmi válsággal. Arra emlékeztetett, hogy az adósságok relatív szintje az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában jóval magasabbak, mint az eurózónában. Ennek ellenére az európai politika hagyta, hogy a világban megrendüljön a bizalom az euró sorsában, abban, hogy egy pár év múlva is lesz euró.  Miközben az amerikai vagy az angol jegybank hatalmas mértékű államkötvény-vásárlásokkal akadályozta meg a hitelezők bizalmának megrendülését, az Európai Központi Bank alig hajtott végre ilyen jellegű intézkedéseket, állapította meg Schmieding.

Ugyanakkor ennek a politikának van hozadéka is, véli a bankár. Az EKB viszonylagos passzivitása a fiskális oldalon jelentős kiigazításokat kényszerített ki számos országban. Az EKB nemrég bejelentett kötvényvásárlási tervei is csak szigorú feltételek mellett nyújtanak segítséget az érintett országoknak. Ennek az eredményei már most kézzelfoghatóak. Spanyolországban vagy Portugáliában jelentősen javult a külkereskedelmi mérleg, Olaszországban csökken a költségvetési hiány. Ennek az ára sajnos a jelenlegi gazdasági visszaesés, tette hozza Schmieding.

Schmieding szerint ezért a következő években Európában a – fájdalmas – kiigazítási kényszer fokozatosan csökken, miközben lassan ismét beindul a növekedés. Ezzel szemben az Egyesült Államokban vagy Angliában a fiskális kiigazítások java még hátra van, ez viszont a következő években lassuló növekedési rátákkal járhat.

Európában Schmieding szerint legfeljebb Franciaország okozhat gondot. Ott semmilyen érdemi reform nem indult, gyenge a külkereskedelmi versenyképesség, és túlméretezett az állami intézményrendszer. A másik véglet Görögország, ahol a példátlan méretű kiigazítás „túladagolt” volt, és ezért nem hozhatta a várt eredményeket.

Összességében arra számit a Berenberg Bank szakértője, hogy Európában már 2013 közepén véget érhet a recesszió, a világgazdaságban pedig – némi szerencsével – „normális” év elé nézünk.

Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk dr. Holger Schmiedingnek, a Berenberg Bank vezető közgazdászának a prezentációját, ami kattintásra megjeleníthető.

Bod Péter Ákos: több évnyi lefojtott növekedés előtt áll az ország

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára, korábbi jegybankelnök a konjunktúrafórumon így fogalmazott: 2013 nagyon nehéz év lesz a magyar gazdaság szempontjából, jóllehet folytatódik majd egyfajta stabilizálódás, és az államadósság is csökkenni fog.

Kifejtette: 2013-ra nagyon nehéz lesz vállalati tervet építeni, és nem minden cég fogja kibírni. Azok a vállalatok, amelyek képesek lesznek mástól elvenni piacaikat, amelyek erősen lépnek fel a komoly piaci átrendeződések közepette, azok erősen jöhetnek ki a válságból. Bod Péter Ákos szerint valószínűleg 2014 lesz az az év, amikor a fogyasztás ismét növekszik.

Az egyetemi tanár úgy jellemezte a „különutas” magyar gazdaságpolitikát, hogy „sok improvizációt és csekély eredményt” hozott. Úgy vélte, a nem ortodox gazdaságpolitika voltaképpen sok, újnak nevezett, de régi intézkedést tartalmaz. Háborúk idején megszokott volt a vagyondézsma, de „ez csak akkor rendben lévő dolog, ha egyszeri, méltányos, és a hozzájárulást megköszönik” – példálózott.

Bod Péter Ákos szerint a kormány újraállamosítási programja kockázatos és költséges. Nincs semmilyen elméleti háttere az ilyen lépéseknek a demokratikus körülmények között – mutatott rá. Nyugaton mindig azzal a világos stratégiával történnek a kényszerállamosítások, hogy amint helyreáll a vállalat gazdálkodása, akkor újraprivatizálják – mondta.

Az egyetemi tanár szerint az állam sokszor elégedetlen a piaci versennyel. Most a kormány az oligopol piacba be akar szállni, ahelyett, hogy erős szabályozói eszközökkel szétverné – hangsúlyozta Bod Péter Ákos.

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai: Bod Péter Ákos prezentáció itt megtekinthető, tessék kattintani!