A Transparency International megbízásából végzett mostani felmérés 42 európai és közép-ázsiai országra, köztük 23 európai uniós államra terjedt ki. Csaknem hatvanezer válaszadó véleményét mérte fel a vizsgálódás; Magyarországon 1500 fős mintán zajlott a reprezentatív megkérdezés. Martin József Péter ügyvezető igazgató a közvélemény-kutatás eredményeit taglalva azt fejtegette, hogy honfitársaink tehetetlennek érzik magukat a korrupcióval szemben. A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügye, a TAO (társasági adó) körüli bonyodalmak, a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos hírek – mind-mind valószínűsítik, hogy a közpénzek egy része gyanús módon magánpénzzé alakul át.
Széles körben elterjedt vélekedés szerint nemcsak a döntéshozók, politikai szereplők korruptak, hanem részben a gazdasági vezetők is. Csak minden ötödikünk tenne bejelentést vagy tanúskodna bíróságon, ha visszaélést tapasztal. A magyaroknál pedig csak a szlovák, orosz, ukrán és fehérorosz állampolgárok passzívabbak, ha korrupcióval szembesülnek.
Az emberek nálunk úgy gondolják, joggal tartanak attól, hogy „beleártsák” magukat ezekbe az ügyekbe, és a félelem a bejelentéstől nem is teljesen alaptalan.
(Emlékezetes az adóhatóságtól megvált Horváth András esete, akit meghurcoltak azért, mert vizsgálatot követelt különféle visszaélések miatt.)
A hazai válaszadóknak csupán hetede gondolja azt, hogy a korrupció elleni harcban az egyes állampolgár eredményt érhet el. Ezzel Magyarország a sereghajtók között van, mivel a felmérés alapján még a román, szlovák és orosz polgárok is jobban bíznak a korrupció elleni fellépés sikerében.
Az eluralkodó apátia, bizalmatlanság légkörében ezek után a „tanult tehetetlenségé” a főszerep: azaz „Ne szólj szám, nem fáj fejem!” Pedig a közbizalmat megingató korrupció csak a pénzt zsebre vágó viszonylag szűk körnek kedvez, miközben hátrányosan befolyásolhatja például a befektetői szándékokat is.
A Transparency International Magyarországon immár tíz éve segíti a korrupció megfékezését, ösztönzi az átláthatóságot és a számonkérhetőséget. Mint erre a legfrissebb Globális Korrupciós Barométer is rávilágít: itthon még sokat kell tenni a korrupció nélküli közéletért – avégett, hogy a közpénzeket átlátható módon használják fel. Miközben a korrupció egyre súlyosabb probléma, ráadásul a lakosság sem teljesen makulátlan, hiszen nálunk kétszer annyian fizetnek kenőpénzt, mint az Európai Unióban, főként hálapénzként az egészségügyben.
A felmérés szerint a válaszadók több mint fele hatástalannak ítéli a kormány korrupció elleni intézkedéseit.
Honfitársaink csaknem harmada szerint a parlamenti képviselők, a miniszterelnök és a kormánytisztviselők egyaránt érintettek korrupciós ügyekben.
Bár a kormány számottevő forrásokat fordított a menekültkérdéssel kapcsolatos kampányra, a magyarok szerint a korrupció és a bevándorlás gyakorlatilag egyformán súlyos probléma.
Martin József Péter szerint a korrupció erősíti a passzivitást és a bizalmatlanságot, s bár az állampolgárok tudják, hogy korrupt országban élnek, de nem látják a kiutat ebből a helyzetből.
A felmérés az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Unió kutatási és technológiafejlesztési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja, az Ernst & Young, a svéd pénzügyminisztérium, valamint a TI-UK, TI-Belgium, TI-Grönland, TI-Hollandia, TI-Svájc és TI-Spanyolország támogatásával készült.
A globális kutatás itt, a magyarországi jelentés pedig itt tölthető le.