A jövőbeni Európai Stratégiai Beruházási Alap mellett a CEF fontos szerepet játszik a hiányzó európai beruházások előmozdításában, ami a Bizottság legfőbb prioritásai közé tartozik. Ez a beruházás a közlekedési ágazaton túl az egész európai gazdaság hasznára válik, ugyanis minden eddiginél kedvezőbb feltételeket teremt a növekedés és a munkahely-teremtés számára.
Az Európai Unió közlekedésért felelős biztosa, Violeta Bulc így kommentálta a hírt:
„Nagy örömmel jelentem be az eddig előterjesztett legnagyobb közlekedési beruházási csomagot. A támogatásra kiválasztott projektek egyaránt szolgálják a lakosság és a vállalkozások érdekeit, hiszen fejlesztik az infrastruktúrát és megszüntetik az esetleges szűk keresztmetszeteket. Emellett fenntartható és újszerű közlekedési megoldásokat tesznek elérhetővé. Ez a példátlan összegű beruházás a Bizottság növekedési és munkahely-teremtési törekvése szempontjából is kulcsfontosságú. A transzeurópai közlekedési hálózat megvalósítása 2030-ig földrészünkön akár 10 millió állást teremthet, a GDP-t pedig 1,8%-kal növelheti.”
A kiválasztott tervek, beruházások többsége az alapvető transzeurópai hálózatokhoz kapcsolódik. A kedvezményezettek között vannak olyan vezető kezdeményezések, mint a „Rail Baltica” balti vasútvonal kiépítése, a Brenner-bázisalagút fejlesztése, a Szajnát az Escaut-val összekötő vízi út megépítése, a Caland-híd felújítása a rotterdami kikötőben, a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés megvalósítása.
A kisebb léptékűek között vannak határokon átívelők is, így a Groningent Brémával összekötő út vagy a „Vas-Rajna” (Rheidt–Antwerpen) vasútvonal fejlesztése, és vannak LNG-vel (cseppfolyósított földgázzal) kapcsolatos és a Duna hajózhatóságát javító kezdeményezések.
A tavaly szeptemberben meghirdetett CEF-felhívásokra háromszoros volt a túljelentkezés, több mint 700 pályázatot nyújtottak be. Így a Bizottság a legnagyobb európai hozzáadott értékkel rendelkezőket válogathatta ki, közben arra is ügyelve, hogy földrajzi szempontból és a különböző közlekedési módok között is kiegyenlített legyen a támogatás. Érdemes megemlíteni, hogy csaknem 4,8 milliárd eurót különítettek el a kohéziós alapok igénybevételére jogosult tagországok számára.
Az elbíráláskor azt is figyelembe vették, hogy a pályázatok hozzájárulnak-e a Bizottság más kiemelt intézkedései, például az energiaunió vagy a digitális egységes piac céljaihoz.
Az uniós pénzügyi hozzájárulás támogatás formáját ölti, amely egy adott beruházás költségeinek 20–85%-át fedezheti – típustól függően.
A javasolt támogatási határozatot hivatalosan el kell fogadnia az Európai Hálózat-finanszírozási Eszközzel foglalkozó bizottságnak, amely július 10-én ülésezik. Az egyéni támogatási megállapodásokat az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynöksége (INEA) készíti elő, ezeket az év második félévében írják alá a kedvezményezettekkel.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility / CEF) számára 24,05 milliárd eurót irányoztak elő az unió 2014–20-i költségvetéséből a tagállamok TEN-T-projektjeinek társfinanszírozására. Ebből az összegből 11,305 milliárd euró a Kohéziós Alapból támogatható országok részére van elkülönítve. A beruházásokat olyan éves és többéves munkaprogramok alapján hajtják végre, amelyek meghatározzák az elsőségeket és az egyes években az egyes prioritási területekre fordítható teljes támogatási összeget. A CEF első programozási éve 2014 volt.
A támogatásra javasolt projektek listáját lásd (I, II)
a Connecting Europe Facility (DG MOVE) weboldalán
Fraunhofer Study on the cost of non-completion of the TEN-T
85,5 milliárd forint EU-támogatás magyar közlekedésfejlesztési tervekre
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztály, 2015. 06. 30., 14:23) A Magyarország által az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaira első körben benyújtott tizenhét közlekedésfejlesztési beruházás közül tizenkettőt javasol támogatásra az Európai Bizottság. A végleges projektlistáról júliusban hoz majd döntést a tagállamok küldötteiből álló bizottság.
A nettó 116 milliárd forint összköltségű beruházások közé tartozik egyebek között a komáromi Duna-híd megépítése, a Kelenföld-Százhalombatta vasúti vonalszakasz korszerűsítése, 59 elővárosi motorvonat felszerelése ETCS2 vonatbefolyásoló rendszerrel és az első hazai cseppfolyósított földgáz (LNG) -töltőpontok létesítése. A belvízi közlekedést mintegy nettó 10 milliárd forint értékű, az infrastruktúra, a kitűzési és információs rendszer fejlesztését célzó fejlesztés élénkítheti. Magyarország összesen 85,5 milliárd forint támogatást nyerhet el első CEF-projektjei megvalósítására.
A nyertesek kétoldalú támogatási megállapodásokat kötnek az Európai Bizottsággal a forráslehívás feltételeiről, részletszabályairól. A beruházásokhoz kapcsolódó első közbeszerzések már az idén megjelenhetnek. A második CEF közlekedési pályázati kör kiírása 2015 novemberében, a harmadik pedig 2016 őszén várható.
Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: „Magyarország határozott célja, hogy a három pályázati fordulóban maradéktalanul lekösse a nemzeti boríték közel 400 milliárd forintos keretét. Az első körben a rendelkezésre álló forrásmennyiség negyedét hívhatják le a hazai projektgazdák. A szaktárca a fennmaradó források elnyerésére is részletesen kidolgozott fejlesztési tervekkel készül.”
