A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a szolgáltatói tárgyalások és a szociális területen dolgozó szervezetek
visszajelzése alapján döntött úgy, hogy a gyakorlati végrehajtás tapasztalatait figyelembe véve, javaslatot tesz a
földgáz-ellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény lakossági
felhasználóknak az energiaellátásból történő kikapcsolására vonatkozó rendelkezéseinek módosítására. A módosítási javaslatok értelmében – azok országgyűlés általi elfogadása után – a lakossági felhasználók lejárt tartozás miatti kikapcsolásának türelmi ideje a jelenleg hatályos 90 napról – a korábbi közüzemi rendszerben is alkalmazott – 60 napra csökken.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatályos előírásoknak köszönhetően olyan mértékben nőtt az egyes
lakossági fogyasztók egyösszegű tartozásának mértéke, hogy azt már a szociálisan rászorulók megsegítésére
specializálódott szervezetek közreműködésével sem lehetett kezelni, kiegyenlíteni. A módosítások legfontosabb célja ezen tartozás felhalmozásnak a megakadályozása.
A szociális ellátórendszerben dolgozó szervezetek visszajelzései szerint a jelenlegi 90 napos kizárási moratórium
túlságosan hosszú. Azonban tapasztalataik szerint, ha időben (helyesen: idejében – a szerk.) megtörténik a
kapcsolatfelvétel a fizetési nehézségekkel küszködő fogyasztók és a szociális ellátórendszer képviselői, vagy a
karitatív szervezetek között, akkor megvan az esélye annak, hogy azt a kisebb adósságot a háztartás rendelkezésére álló pénzügyi erőforrások jobb beosztásával, és az ahhoz való esetleges hozzásegítéssel fel lehessen dolgozni.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a védendő fogyasztókra vonatkozó rendelkezések módosítására is javaslatot tett
vonatkozó előterjesztésében. A védendő fogyasztókra vonatkozó rendelkezések módosítása értelmében, a
szabályozási célnak megfelelően, kizárólag azon fogyatékkal élő fogyasztók élveznek majd a kikapcsolással szemben teljes védelmet, akiknek élete vagy egészsége közvetlenül és igazoltan függ a villamosenergia-ellátás biztosításától. A földgáz-ellátásban ilyen jellemzőkkel bíró fogyasztói kör nincs.
A szociálisan rászoruló fogyasztók védelme a kormány elképzelései szerint a jövőben az előre fizető mérők
biztosítása útján és az átalakított lakásfenntartási támogatási rendszer működtetése révén fog megvalósulni.»
A főhatóság kommunikációs főosztályának a szokásos „hivatalimagyar” nyelven kibocsátott közleménye – a szerk. véleménye szerint – korántsem abszolút emberbarát, annak ellenére, hogy célja a közüzemi tartozások felhalmoz(ód)ásának a megakadályozása. A gáz- és villanyszámlákat ugyanis a többségében becsületes, ám a többi között a tartós munkanélküliség, betegség, egyéb pénzügyi kötelezettségek teljesítése (például lakbér, a családnak, gyerekeknek ennivaló, ruházat stb. vásárlása) miatt elszegényedett, elnyomorodott magyar állampolgárok képtelenek kifizetni. Indokolt esetben (és a legtöbb ilyen!) több megoldási lehetőséget is lehetne találni. Például: el kéne engedni a létükben veszélyeztetett személyeknek, családoknak a villany-, gáz- (továbbá víz-, csatorna-, távfűtési )díjak áfáját. Átvállalhatnák a szolgáltatók (mondjuk társadalmi kötelezettségvállalásként) a beszedendő díjak (értsd: tartozások) egy részét, hogy ezzel is könnyítsenek a kétségbeejtő körülmények között élőkön, tengődőkön. Az állam is lehetne belátó a folyton emlegetett „zemberek” gondjai-bajai iránt, és a szükséget szenvedők iránti szolidaritásból, szociális megfontolásból elhalaszthatna bizonyos, korántsem létfontosságú beruházásokat. Ami pedig a 90 napos türelmi idő harmadolását illeti: nem csökkenteni, hanem inkább növelni kellene addig, amíg a nyomorúság mélypontjára zuhant állampolgárok – a megígért egymillió munkahely megteremtésével – kenyérkeresethez jutnak. Félő ugyanis, hogy a látszólag segítségnek szánt intézkedés a visszájára fordul. Kinek jó, ha családok ezrei, gyerekek, idős, magatehetetlen szegényemberek tíz- és százezrei dideregnek, képtelenek akár egy csésze teát is megfőzni, és vakondokként tengődnek, mert kikapcsolták a villanyukat. Hogyan írják meg sötétben a leckéjüket a gyerekek, akik egyáltalán nem tehetnek arról, hogy beleszülettek a nyomorba? Végezetül: célszerű lett volna felsorolni a közleményben a „védendő fogyasztókat”.