Miért éppen Lengyelország az idei díszvendég? Az ok meglehetősen egyszerű: mert Németország legfontosabb kelet-európai gazdasági partnere. Úgy vészelte át a még ma is tartó gazdasági világválságot, hogy közben növekedett. Az Európai Unióhoz csatlakozása, 2004 óta megkétszerezte a bruttó hazai termékét, a GDP-jét, az EU 8. legnagyobb gazdaságává lépett elő, korántsem azáltal, hogy unortodox módszereket alkalmazott volna. A tavalyinál háromszor több, jó kétszáz lengyel kiállító lesz jelen a CeBIT-en, ahol március 5-én német–lengyel ITC-csúcstalálkozót tartanak.
A töretlenül bővülő lengyel IT-piac éves forgalma legutóbb 16 milliárd euró volt – jegyezte meg Marcin Sowa, a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének tanácsosa, aki jelenlétével megtisztelte a budapesti nemzetközi sajtóeseményt, ahová osztrák szakújságírók is hivatalosak voltak. A lengyel állam egy-egymilliárd eurót költött eddig az ország IT-infrastruktúrájára és az e-Kormányzat megvalósítására – mondta a lengyel diplomata. Az országban külföldiek alapította 80 kutató és fejlesztő, valamint 500 outsourcing-központ működik, évente 40 ezer mérnököt képeznek a lengyel egyetemeken, a főiskolásokkal együtt kétmillió diák tanul a felsőoktatásban…
Van, mire büszkék lehetnek lengyel barátaink. A hannoveri kiemelt bánásmód a fentebb felsorolt eredmények elismerése is. Bizonnyal ennél sokkal több tény is elhangzik majd Hannoverben, amikor Angela Merkel német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök együtt megnyitja a CeBIT-et.
Martina Lübon, a mai sajtóesemény háziasszonya emlékeztetett rá, hogy a tavalyi CeBIT öt napja alatt hétmillió (!) üzleti kapcsolat jött létre a kiállítók és a látogatók között. A vendégek sorában üdvözölhették ötszáznál több, évi jó 50 milliárd eurós forgalmat lebonyolító nemzetközi konszern informatikai igazgatóját. „Ez is bizonyítja, hogy a CeBIT a világ leghatékonyabb marketing- és kapcsolati platformja” – húzta alá az elnökhelyettes asszony. A kiállítás és vásár értékét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy tavaly 70 országból jó 4200 kiállító vett részt a digitális világ legfontosabb találkozóján, és 110 országból érkezett 312 ezer látogató volt kíváncsi a számítástechnika, az informatika, a távközlés újdonságaira, amelyekről egyébként kereken ötezer újságíró tájékoztatta a világ közvéleményét.
Az idei CeBIT központi témája a shareconomy, az együttműködés új formája, azaz a tudás, a tartalékok, a kapcsolatok és tapasztalatok megosztása és közös használata, hasznosítása – húzta alá Martina Lübon. Emlékeztetett rá, hogy tavaly a „managing trust”, tavalyelőtt pedig a „cloud-technology” állt a középpontban. Idézte Frank Pörschmann, a CeBIT vezérigazgatója megállapítását, amely szerint a shareconomy meghatározó hatással van a vállalaton belüli folyamatokra, különös tekintette a social media-eszközökre. A csoportmunka egyre nagyobb mértékben helyeződik át ugyanis a világhálóra, ahol a partnerek, tanácsadók, szállítók és ügyfelek is részeseivé válnak a hálózati folyamatoknak. Ennek következtében elmosódnak, eltűnnek a gazdasági egységek és a szervezetek közötti határok. A teljes egységesüléshez persze szükség van a dolgozók, vezetők őszinte elkötelezettségére a tudás, a kapcsolatok és az erőforrások egymás közötti megosztása iránt. Erre (is) utal a shareconomy fogalma.
Átalakul a munka világa – fejtegette a hannoveri vendég. A kommunikáció változik, bővül, új értelmet nyer; új lesz a döntések meghozatalának fajtája és módja. A globális gazdaság „fészbukozódik”. Azaz: aki sikeres akar lenni, az kénytelen behálózva tevékenykedni.
Az előadó hosszan fejtegette a közeli jövő várható nagy változásait, köztük az adatforgalom robbanásszerű növekedését, utalván arra, hogy a szoftverek és a távközlési eszközök gyártói egybenőnek a használókkal, elsősorban az autó-, energia- és egészségügyi ágazatban.
A tendencia máris föllelhető a fogyasztási javak használatában, ahol a tulajdonlás a használatban nyilvánul meg, a vásárlást a kölcsönzés váltja fel… Mindezekről bőven és sokkal részletesebben hallhatnak majd a CeBIT látogatói azokon a szakmai-tudományos eszmecseréken (Global Conferences rendezvénysorozat), amelyek immár hagyományosan részei a vásárnak.
Elhangzott még a mai sajtóeseményen, hogy az információtechnológia, a távközlés, az elektronika és online-média valamennyi területét átfogó négy témaplatform szolgálja a CeBIT-látogatók gyors eligazodását.
Röviden: a CeBIT pro részen a cégek professzionálisan bevethető, új digitális felhasználásokat mutatnak be a kis- és középvállalatoknak, valamint a világot behálózó konszerneknek is. A CeBIT gov új megoldásokat kínál a helyi, az országos és (miután mégis csak Németország a házigazda) a szövetségi hivataloknak.
Itt jegyezte meg Lübon asszony, hogy hazájában a szolgáltató állam elvének és gyakorlatának megvalósulásában fontos lépés volt nemrég a 115-ös telefonszám bekapcsolása: arra hivatott, hogy az állampolgárt a legszélesebb körben tájékoztassa, segítse ügyes-bajos dolgainak az intézésében.
A CeBIT lab a digitális ipar számára a jövő laborjaként, valamint az egyetemek és a kutatóintézetek platformjaként szerepel. A CeBIT life a digitális életstílus szolgálatában áll, ahol a legfejlettebb, legkorszerűbb technikákkal, technológiákkal és alkalmazásokkal ismerkedhetnek meg a látogatók, különös tekintettel a mobil és okos eszközökre, megoldásokra.
Végezetül még tegyük közzé Szűcs Mariann, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) tanácsadójának szíves közlése alapján, hogy mely magyar vállalkozások vesznek részt az idei CeBIT-en: Attrecto Zrt., Aximit Pro Kft., CO3 Kft., Comfort-Solution Kft., CrossInfo Hungary Kft., Dension Audio Systems, Dolphio Consulting Kft., Geoview Systems Kft., kancellar.hu Zrt., Leichter Irodatechnika Kft., StarSoft Számítástechnikai Bt., UNICOMP Informatikai Kft.