Az év tizenegy hónapjában az export értéke 18 083 milliárd forint (65,7 milliárd euró), az importé 16 685 milliárd 
forint (60,6 milliárd euró) volt, így a kivitel forintértéke meghaladta, a behozatalé azonban még nem érte el a két 
évvel azelőtti, azaz a gazdasági világválság előtti szintet. 

A 2010. év január–novemberi forgalmának forintban mért árszínvonala importban és exportban mintegy 1%-kal nőtt 
az előző év azonos időszakához képest. A cserearány gyakorlatilag nem változott. A forint a főbb devizákhoz képest 
1,5%-kal erősödött, ezen belül euróhoz mérten több mint 2%-kal felértékelődött, a dollárhoz képest 2%-kal 
gyengült. 

A taglalt időszakban a legnagyobb részarányt képviselő árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök kereskedelmének 
volumennövekedése a forgalom mindkét irányában 20% körül alakult, ezzel továbbra is a növekedés fontos 
tényezője. A híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék kivitelének mennyisége mintegy ötödével, a 
behozatalé több mint negyedével bővült. Az árucsoport exportdinamikájának havi ingadozásaira (április, július) 
a forgalmazók negyedéves elszámolási ciklusai, továbbá áprilisban a forint erősödése is hatottak. A szeptembertől 
mérséklődő növekedés döntően a bázishatás következménye. 

Az időszak egészét tekintve átlagot meghaladó volumenbővülés jellemezte az általános rendeltetésű ipari gép; 
villamos gép, villamos készülék és műszer, valamint a közúti jármű exportját és importját. Ez utóbbi árucsoport 
importjában júliustól kezdődően mintegy másfélszeres növekedést mértünk, elsősorban a német 
személygépkocsi, valamint a gépjárműalkatrész és -tartozék behozatalának megélénkülése miatt. 

A feldolgozott termékek kivitelének volumene 14, a behozatalé 12%-kal bővült. A járműipari kereslet élénkülésének 
hatására harmadával bővült a színesfémek mindkét irányú forgalmának a mennyisége, illetve több mint negyedével a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek és a gumigyártmány exportvolumene, elsősorban az EU-15 relációban. 
Az árufőcsoporton belül nagy részt adó gyógyszer, gyógyszerészeti termékek kivitelére és behozatalára az átlagot 
némileg meghaladó bővülés jellemző. Az exportban a növekmény közel négyötöde az új tagállamok és az EU-n 
kívüli európai országok viszonylatában keletkezett, az importban az EU-15 szerepe a meghatározó.  Az energiahordozók importvolumene 5%-kal volt több, mint egy évvel ezelőtt. A természetes és mesterséges gáz 
behozatala a január–novemberi időszakban már kicsivel a tavalyi szint alá került, mivel júliustól kezdődően (bázis- és árhatás miatt) a beszerzés drasztikusan csökkent. A teljes energiabehozatal felét adó kőolaj és kőolajtermék 
importértéke 40%-ot meghaladó mértékben nőtt, amelyet a tetemes áremelkedés magyaráz.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 11%-kal, a behozatalé 4%-kal haladta meg a 
bázisidőszaki szintet. A kivitel negyedét adó gabona és gabonakészítmények exportvolumene nem változott, bár 
júniustól már lendületes volt a növekedés. Kétszámjegyű volt a bővülés a hús és húskészítmény, valamint az élő állat exportjában. Ez utóbbinál szeptembertől figyelhető meg a kivitel erőteljes növekedése. Az árufőcsoport importjában a tejtermék- és tojásbehozatal volumennövekedése látványos, elsősorban német, lengyel és szlovák viszonylatban. 

Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem volumene a kivitelben 16, a behozatalt tekintve 15%-kal haladta meg a bázisidőszaki szintet 2010. január–novemberben , az aktívum a régi tagállamok esetében 238, az új 
tagállamok vonatkozásában 244 milliárd forinttal nőtt a bázisidőszakhoz képest. 

Dinamikusabban bővült az EU-n kívüli országokba irányuló forgalom: az export volumene 24, az importé 17%-kal 
haladta meg az múlt évi szintet. Passzívumunk 1277 milliárd forint (4,6 milliárd euró) volt, 54 milliárd forinttal (268 
millió euróval) több, mint tavaly.  

Az ázsiai országokkal szembeni passzívum mintegy 191 milliárd forintos növekedését döntően a gépipari termékek 
importjának a növekedése okozta.