2011. január–júliusban – előzetes adatok szerint – a kivitel értéke 12 403 milliárd forint (46 065 millió euró), a behozatalé 11 267 milliárd forint (41 837 millió euró) volt. A kivitel euróértéke17, a behozatalé 14%‑kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg 1136 milliárd forint (4228 millió euró) aktívumot mutatott, ez az egyenleg 321 milliárd forintos (1245 millió eurós) javulását jelenti a 2010. január–júliusi 815 milliárd forint (2983 millió euró) aktívumhoz viszonyítva.
A kereskedelmi szálláshelyek forgalma: január–július
2011. január–júliusban a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 2%-kal emelkedett, míg a vendégéjszakák száma lényegében stagnált az előző évi szinthez képest, a szálláshelyek árbevétele folyó áron 4%-kal nőtt. A forgalom háromnegyedét képviselő szállodák vendégforgalma minden hónapban élénkült, melyben a négycsillagos, illetve a wellness-szállodák vendégforgalma volt meghatározó (mind a külföldiek, mind a belföldiek esetében). A belföldi vendégek száma enyhén mérséklődött (2%), a külföldi vendégeké 6%-kal emelkedett. Az év első hét hónapjában, áprilisban volt a legdinamikusabb növekedés, de a legnagyobb vendégforgalmat és bevételt júliusban regisztrálták a szálláshelyek, mindez azonban csupán azt eredményezte, hogy a vendégforgalom és a bevétel – folyó áron – a 2006-es szintet érte el.
A vizsgált időszakban 1 millió 987 ezer külföldi vendég 5 millió 432 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma 6, az éjszakáké pedig 4%-kal nőtt 2010 azonos időszakához viszonyítva. A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van. A legjelentősebb küldő országok közül kizárólag az olasz és a német vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, miközben Ausztriából, az Egyesült Királyságból, továbbá Lengyelországból, Oroszországból, Romániából, Franciaországból, Csehországból és az Egyesült Államokból érkezők éjszakáinak száma nőtt. A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákon belül a négycsillagos kategóriában számottevő növekedést regisztráltak a szálláshelyek, a vendégek száma13, a vendégéjszakáké 11,5%-kal bővült. A többi kategóriában eltérően alakult a vendégforgalom, a három-, a két-, valamint az egy-csillagos egységekben kevesebb, az ötcsillagos szállodákban több éjszakát töltöttek el a külföldiek 2010 azonos időszakához viszonyítva. A külföldi vendégek számának emelkedése – a Balaton, Közép- és Dél-Dunántúl kivételével – mindegyik turisztikai régióban megfigyelhető volt.
Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 2 millió 211 ezer belföldi vendég 5 millió 355 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt visszaesett (2%, illetve 3%) 2010 január–júliusához képest. A belföldivendég-forgalom közel 70%-át fogadó szállodákban 6%-os növekedést regisztráltak a vendégek és 4,5%-os emelkedést az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az alacsony vendégforgalom következtében a vendégéjszakák száma 24%-kal csökkent. Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a 239/2009(X.20.) rendelet következ-ményeként egyes panziók minősítése egyéb szálláshellyé változott, amely befolyásolta a kapacitás és a vendégforgalom alakulását. A belföldi vendégek számának visszaesése – kilenc turisztikai régióból – ötöt érintett.
A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2011 megfigyelt időszakában mind a külföldi, mind a belföldi vendégeknél visszaesett (összességében 6%-kal). A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága is kedvezőtlen képet mutatott az év első hét hónapjában. Január–júliusban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma – főként a külföldivendég-éjszakák csökkenésének következtében – 18%-kal romlott, a wellness-szállodákban – a kapacitásnövekedés ellenére – 7%-kal mérséklődött az –éjszakák száma az előző évhez viszonyítva. A Balatonon kívül a dél-dunántúli, az észak-alföldi, továbbá a Tisza-tavi turisztikai régióban csökkent összességében a vendégforgalom.
Budapesten mind a belföldi, mind a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, összességében 7%-kal. Az Európai Uniós soros elnökség pozitív hatása csak a tavalyi eredményekhez képest érződött, a fővárosi szállodák vendégforgalma, foglaltsága és folyó áras bevétele még 2005-ben is kedvezőbb volt.
A megfigyelt időszakban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 45%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 62%-os szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 51%-os foglaltságot értek el. A szállodai foglaltság összességében 2 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt: 52%. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 31%-os kihasználtsággal működtek.
A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 4%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2011. január–júliusban összesen 133 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 73 milliárd forint volt. A vizsgált időszakban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 041, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 6261 forint volt. Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára január–júliusban 9100 és 31 000, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3700 és 21 000 forint között alakult.
Kínálati oldalon 2011. július 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2892 volt, ezen belül 926 szálloda 55 ezer szobával, 1002 panzió 11 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 963 volt. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken júliusban közvetlenül több mint 31 ezer főt foglalkoztattak, ami megegyezik az előző év azonos időszakával. A részmunkaidős foglalkoztatás súlya a szállodákban kategóriánként változó, 3–11% között mozog, a kölcsönzött munkaerő lényegében csak a négy-, illetve ötcsillagos egységekben van jelen, súlya azonban ott is minimális.
