A virtuóz Lajló Féllixet nevezték már az ördög hegedűsének, a Vajdaság Paganinijének, csodagyereknek, aki, ha színpadra áll, és hangszer van a kezében. A jugoszláviai Topolyán született művész – legyen az hegedű vagy citera –,
bármire képes, olyan síkokra röpíti az embert, amit csak az erre születettek tudnak.
Lajkó Félix öntörvényűen kezeli a zenét. Nincs szükség stiláris meghatározásra, nincs szükség leírásokra, zenéje épp ezeknek az ellenkezőjéről szól: a stílusok áthágásáról, a megmagyarázhatatlan elfogadásáról. Témái néha
banálisan egyszerűk, akár a természet hangjai, harmonikusak, akár egy jó bor, és ami a lényeg: sok esetben a szívhez szegeződnek, így válnak személyesé, élményszerűvé sokak számára.
A Művészetek Palotájában tartott koncertjei mindig egyediek és megismételhetetlenek. Erre lehet számítani ezúttal is, amikor az improvizációkra épülő témáknak is sok szerep jut, főleg, ha olyan kiválóság közreműködése teszi
ezt teljessé, mint az énekesnő Falusi Mariann, aki örömmel vállalta a kihívást, hogy ráhangolódjék a palicsi hegedűs mondandójára. Lajkó Félix igen gyakori fellépő a magyar színpadokon. Mostani vendégét, Falusi Mariannt egyébként
sokan hívják közreműködőként, ott volt például Presser Gábor szólókoncertjén is a Papp László Budapest Sportarénában.
