Az ok az Európai Bizottság által felvetett gyanú, miszerint a kivitelező cégek kartell-megállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal – mondta az államtitkár. Hozzátette: a kormány nem ért egyet az EU-bizottsággal, és amíg nem bizonyosodik be a gyanú, addig „nem tör pálcát senki fölött”, de szeretné teljes körűen kivizsgálni a gyanút, hiszen közpénzből megvalósuló munkáról van szó. A kormány egyértelműen szeretné látni, hogy megáll-e az Európai Bizottság által megfogalmazott gyanú – mondta Csepreghy Nándor.
A helyettes államtitkár elmondta: Lázár János még múlt csütörtökön utasította a Miniszterelnökség belső ellenőrzési főosztályát, hogy egy hónapon belül vizsgálja ki, miként folytatta le a NIF a közbeszerzési eljárást ebben az ügyben. Megvizsgálják a teljes folyamatot, a pályázati kiírást, a győztes és a vesztes ajánlatokat, a becsült és a tényleges kivitelezési árak közötti különbséget – mondta.
Csepreghy Nándor hangsúlyozta: „nincsenek kivételezettek, nincsenek törvény fölött állók, a kormány egyformán jár el minden ilyen és hasonló esetben”, mert „a lehető legkörültekintőbben kell gazdálkodnia minden minisztériumnak és állami szervezetnek, amely közpénzeket kezel”.
Megismételte: ha a gyanú igazolódik, és Magyarországot pénzügyi szankciókkal sújtják emiatt, „azt azoknak a vállalkozásoknak kell viselniük, amelyek ebben részt vettek”.
Csepreghy a sajtótájékoztatón reagált a nol.hu portálon megjelent értesülésre, amely szerint az EU csalás elleni hivatala (OLAF) 150 milliárd forint összértékben vizsgál Magyarországon megvalósult építőipari beruházásokat. A helyettes államtitkár elmondta: az OLAF jelenleg összesen 50 magyarországi beruházást vizsgál, nem egészen 500 milliárd forint összértékben. A kormánynak ezekről a vizsgálatokról teljes körű tudomása van, az eljárások a kormánnyal együttműködve zajlanak – mondta el a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
