Nem számoltam össze pontosan, hány egyházi hír, tudósítás, beszámoló jelent meg a Magyar Távirati Iroda (MTI) napi kiadásaiban az utóbbi jó egy hétben, ám az biztos, hogy tíznél jóval több. Az előbb, például, ezt:

„Boldogkőújfalu, 2023. szeptember 8. (MTI) – A Kárpát-medence magyarok lakta településein 3700 templom újult meg és további 200 épült fel – közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Boldogkőújfalun, ahol egy megújult római katolikus templomot adott át…”

Azt is az MTI jelentette, hogy

„…Hörcsik Richárd, a térség fideszes országgyűlési képviselője ünnepi köszöntőjében kiemelte, a két és fél éve elkezdődött magyar templomfelújítási programban választókerületében 69 templom újult meg.
Ez egyrészt azt mutatja, a térségben nagy igény van a templomok felújítására…Abaújban és Zemplénben…
Orosz Zoltán, Boldogkőújfalu független polgármestere az MTI-nek elmondta, a 198 éves római katolikus templom tetejének felújítására a magyar állam 15 millió, az Egri Főegyházmegye pedig több mint 50 millió forintot adományozott. (Kíváncsi vagyok, honnan volt 50 millió forint adományozható pénze a főegyházmegyének – a szerző megj.) Hozzátette, a településen élő római katolikus hívek a templomban található 158 éves oltárkép restaurálására 985 ezer forintot gyűjtöttek…”

Nagyon helyes. Dolgozzanak a tudósító kollégák, legyenek szorgalmasok, szemfülesek! Ott vannak, legyenek jelen – hisz’ ezért kapják a fizetésüket – a szerkesztőjük által fontosnak megítélt minden rendezvényen. Bizonyítja ezt, hogy az MTI manapság sok száz hírt tesz közzé, kedvük szerint válogathatnak a lapszerkesztőségek, rádiók, tévék, hírportálok ebből a hírözönből.

Csakhogy mind kevesebb az olyan hír, tudósítás – összehasonlítva az egyházi információkkal –, amelyik frissen épített, fölújított, korszerűsített általános és középiskolák, óvodák átadásáról szól. Netán már annyi, remek állapotú, hiánytalanul fölszerelt iskola, óvoda működik szép hazánkban, hogy nem kell újat építeni, és a régieket sem kell rendbe tenni?

Országszerte tapasztaljuk, látjuk-halljuk: ha a szülők nem fognának össze nyaranta és nem festenének, mázolnának, javítanának ajtót, ablakot, zárakat, ha nem vennének saját pénzükön másológépet a sulinak, hozzá papírt és festéket…nem lenne; ha nem csinálnának szeptember 1-je előtt nagytakarítást az iskolában, minden maradna a régiben…ha nem raknának ki a mosdókban szappant és papírtörülközőt, akkor nem lenne… Igen, jól tetszik gondolni, kedves olvasó: nekik járna márványtábla aranybetűs köszönettel a tornateremben, az iskola falán! Akár idézetekkel is, vagy csak pár szóval: „Köszönet az önkéntes szorgalomért!” Az ilyen táblát aligha kellene néhány nap múltán leszerelni…

Jóleső érzéssel olvasnánk, hallanánk, látnánk, hogy a nyári szünetben – állami pénzen! – végzett szakmai szorgalomnak köszönhetően frissen kifestett tantermek, szertárak, folyosók, kimeszelt, hiánytalan csempéjű, hideg-meleg vízzel ellátott vécék, tágas, tökéletesen fölszerelt tornatermek, öltözők, fürdők várják a diákokat, akik (miként a „nálunk szegényebb, rossz erkölcsű” nyugati országokban réges-rég bevált) ingyen vagy filléres menzán ebédelhetnek.

Arról is szívesen olvasnék a magyarországi híradásokban, hogy (miként például a romániai magyarlakta vidékek településein) a magyar kormány által adományozott iskolabuszok sokasága szolgálja az isten háta mögötti kis települések gyerekeit az általános meg középiskolába (ingyenes) eljutásban. Meg arról, hogy „3700 iskola újult meg és hozzá 200 új épült”.

Az ám, arról se feledkezzünk el, hogy a jelenleg működő (nem egyházi!) iskolákhoz legalább elegendő pedagógus, szaktanár/nő, takarító, a kisdedek mellé óvónő, dadus, konyhás néni is kellene. Csakhogy a hírek (például az MTI-é is nem egyszer) arról szólnak, hogy kevés a pedagógus és gyatra a fizetésük, ezért akár néhány évtizedes gyakorlattal is „kiiratkoznak” az iskolájukból.

Hát, tessék már őszintén megmondani: rendjén van ez így?