Gordon István lengyel szakértő kiváló anyagokat tett közzé az elmúlt években a varsói politikáról, de egy ideje elhallgatott. Most a Facebookon jelentkezett egy újabb elemzéssel, amely összefoglalja az elmúlt bő másfél év fejleményeit.

2023 október 15-én került sor az esedékes parlamenti választás első fordulójára, amelyet a Jaroslaw KACZYNSKI-vezette Jog és Igazságosság Pártja (PiS) nyert meg minimális különbséggel. Donald Tusk pártja a Polgári Platform a második helyre került, míg a többi induló jócskán mögöttük végzett. A pártok közötti korábbi egyeztetések során azonban világossá vált, hogy mi lesz a második forduló végeredménye, vagyis kié lesz a kormánypálca. Mivel a Polgári Platform mellett felsorakozott az ellenzéki pártok döntő többsége, így a második forduló fölényes, tíz százalék feletti győzelmet hozott Tuskéknak, ezzel véget vetve a nyolc éves PiS-kormányzásnak.

Az államfő, Andrzej Duda – bár ő is világosan látta, hogy a bukott PiS-kormány képtelen támogatottságát akárcsak egy fővel is bővíteni – mégis Morawiecki-t bízta meg kormányalakítással. Ezzel két hónapot kellett a lengyeleknek várniuk arra, hogy december 13-án hivatalosan is megkezdhesse működését a 13 kisebb-nagyobb pártból álló Tusk kormány-koalíció.

Ez a 13 párt szélsőségek nélküli, de eltérő ideológiai alapokon áll. Kizárólagos összetartó eleme, hogy Lengyelországban ne térhessen vissza az illiberális demokrácián alapuló Kaczynski-rendszer. A vezérpárt természetesen a szintén Donald TUSK vezette Centrista-Liberális Polgári Platform volt.

Az ellenzéket a PiS vezeti, amely az évek során egyre inkább a szélsőségek felé sodródik, mert máshonnan már nem tud utánpótlást szerezni. Az EP-ben a PiS az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának tagja, amelynek elnöke a bukott Kaczynski-rendszer volt kormányfője: Mateusz Morawiecki lett nem is olyan régen.

Lengyelországban a harmadik erőt a szélsőséges, a náci eszmékben igencsak jártas párt, a Konfederacja alkotja, amelynek öt éve vezetője egy Slawomir Mentzen nevű fiatalember, aki röviden így foglalta össze programját: „Zsidómentes, melegmentes, abortuszmentes, EU-mentes és adómentes Lengyelországot akarunk”. Ezt az úgynevezett Mentzen-ötöst azóta sem vonta vissza.

Az ellenzék „összeállítását” igazán csak az teszi pikánssá, hogy napjainkra egy olyan párt lett a negyedik erő, amely arról vált ismertté, hogy tagjai között tudhatja azt a Grzegorz Braun-t, akit a Konfederacja párt éppen túlzott radikalizmusa miatt távolított el soraiból.

Napjainkban a két nagypárt, a PO és a PiS fej-fej mellett (kb.30-30%) halad a folyamatosan dolgozó közvélemény-kutatóknál, a két fasiszta-újnáci párt pedig már túljutott a 20%-on. Parlamenti választások 2027-ben lesznek, Tusk helyzete jelenleg nem irigylésre méltó, a kormány-átalakítás július végére várható, de az sem kecsegtet gyökeres változással.

Kiegészítve a fentieket: a lengyel belpolitika jelenleg több fronton is feszült és megosztott, ennek okai a következők:

  • Prezidenciális fordulat: Karol Nawrocki, a PiS–hez közel álló konzervatív történész nyerte meg a június 2025‑i elnökválasztást minimális különbséggel (50,89 % vs. 49,11 %) eu.boell.org+9Wikipedia+9The Guardian+9. E döntés megakaszthatja Donald Tusk miniszterelnök liberális‑középosztálybeli reformterveit, mivel Nawrocki elnöki vétójogaival visszavonhatja például az igazságszolgáltatási, társadalmi vagy abortusztörvényeket TIMEAP News.
  • Kormányzati stabilitás vs. koalíciós feszültségek: Tusk négypárti koalíciója túlélte a bizalmi szavazást (június 11.), ám belső szakadásra utal, hogy a Hamrmadik Út (Trzecia Droga) tagpártjai kilépési szándékkal szembesültek Wikipedia+1notesfrompoland.com+1. Ennek ellenére Tusk fenntartja a parlamenti többséget Anadolu Ajansı.
  • Intézményi patthelyzet: A politikai megosztottság meggátolja a költségvetési konszolidációt – az S&P elemző cég felhívta a figyelmet a magas, 6 % körüli GDP‑arányos hiányra és a közkiadások megfékezésének nehézségére Reuters.
  • Szélsőjobbobb nyomulás Robert Bakiewicz nacionalista aktivista mozgalma (ROG) követelte a határellenőrzés visszaállítását, ami nagyban hozzájárult a kormány által bevezetett Schengen‑szintű korlátozásokhoz a német és litván határon thetimes.co.uk.
  • A schengeni rendszer gyengülése: Németország menekültkérdés miatti unilateralizmusára válaszolva Lengyelország is újabb ellenőrzéseket léptetett életbe – ez az EU‑belső mozgás korlátozását eredményezte The Washington Post.

Összességében hosszú távú politikai patthelyzet alakul ki: a Tusk‑kormány stabil többséget próbál megtartani, miközben a jobb‑szélső nyomás és egy ellenzéki elnök akadályozza a liberális‑brüsszeli reformokat.

A kép 2023-ban készült , a választási győzelem után ábrázolja Donald Tusk-ot