Macskássy Gyula (1912–71) reklámgrafikusként kezdte a pályáját. Az 1930-as évek elején a Bortnyik Sándor-féle, a Bauhaus elvei szerint tanító, Műhely nevű magántanodából indult, majd 20 évesen két csoporttársával, a később John Halas néven világhírűvé lett animátor Halász Jánossal, és a Kasso szignójáról ismert Kassowitz Félix karikaturistával megalapította a pesti Múzeum körúton a reklámgrafikákra és mozgóképes hirdetésekre szakosodott Coloriton Stúdiót. Az ott készített, rajzokkal és mozgatott tárgyakkal készített mintegy 300 reklámfilm során formálódott az a karikatúrákat is felidéző, markáns vizuális stílus, amely Macskássy egész pályafutását meghatározta.
Az állami rajzfilmgyártásba az ötvenes évektől kapcsolódott be. A Walt Disney-filmek világuralmi hatása alól úgy próbált szabadulni, hogy magyar népi motívumokkal ötvözve teremtette meg saját stílusát, melynek eredményeként 1951-ben megszületett az első színes magyar rajzfilm, A kiskakas gyémánt fél krajcárja, amit egy népmese ihletett. Ezt az Erdei sportverseny, a Kutyakötelesség és az ugyancsak népmesei Két bors ökröcske követte a sorban.
Szerénységem abba a generációba tartozik, amelyik még eredeti mozielőadáson láthatta először ezeket a kis meséket, amelyekben – ellentétben sok mai „mesével” – semmi olyasmi sincs, amitől a szülők joggal féltenék csemetéiket. Azokban az időkben egy-egy játékfilm terjedelme nem haladta meg a 90 percet, ezért a filmszínházakban, ahol mindig csütörtöktől volt a műsorváltozás, heti filmhíradóval kezdődött a vetítés, amit egy-két animációs, vagy ismeretterjesztő rövidfilm követett, és csak ezután kezdték vetíteni a játékfilmet. Mivel a kisfilmeket központilag rendelték hozzá a fő filmhez, ezek akkor is láthatóak maradtak, amikora nagyjátékfilm a premier filmszínházakból már átkerült az utánjátszó mozikba, és sokszor évekig felbukkant itt-ott.
A közönség szerette ezeket a kedves és sokszor humoros „ráadás” műveket, ezért a videokazettákat és dvd-ket megelőző korban a mesefilmek diafilm változata is hamar felvétetett a „házi mozizás” repertoárjába, az eredetik pedig a televízió műsorkínálatát gazdagították jó ideig, míg ki nem szorították őket a televízió saját gyártású produkciói. (Mindenesetre a kisfilmek rendezői szívesen vennék ma is, ha dokumentum-, természet- mesefilmjeik és más hasonló alkotásaik jelen volnának a televíziós csatornák műsorkínálatában, és nem csupán a műsorzárást követő éjszakai-hajnali „nézetlenségi” sávban!)
De kanyarodjunk vissza a hazai animáció atyamesteréhez! Az állami rajzfilmgyártás hőskorszakában készített klasszikus mesefilmek után éles fordulat következett be mind a magyaranimáció, mind Macskássy Gyula pályáján: feltűntek a mai környezetbe helyezett, részben felnőtteknek szóló animációs történetek. Az ’50-es-60-as évek fordulóján a Pannónia Stúdióban készült filmekben megjelent az a – Macskássy megfogalmazásában – „stilizált formák rafinált játékára épülő, merészen leegyszerűsített formanyelv”, amely a magyaranimáció felnőtté válásának volt a záloga. A Várnai György grafikussal közösen jegyzett, „kedvesen naiv humanista” filmek, a Ceruza és radír, valamint a Párbaj utat nyitottak a külföld felé a hazai rajzfilm számára – az előbbit Karlovy Varyban, az utóbbit Cannes-ban és Oberhausenban is fesztiváldíjakkal ismerték el.
A karikatúra és az absztrakt a gyermekeknek és felnőtteknek készült filmekben, melyek egy része sorozattá is vált, gondoljunk csak a Peti-, vagy a Gusztáv-filmekre. Mindenesetre Dargay Attilától Jankovics Marcellig sok, később híres animációs filmessé lett művészünk kezdte pályafutását Macskássy Gyula munkatársaként, tanítványaként, köztük leánya, Macskássy Kati is.
A Macskássy 100 dvd-sorozat első válogatásán a következő filmek szerepelnek: A kiskakas gyémánt fél krajcárja (1951). Erdei sportverseny (1952). Kutyakötelesség (1953) – ez egy mostanában előkerült, egyetlen és még nem restaurált „nyers” kópia. Két bors ökröcske (1954). Ceruza és radír (1960). Párbaj (1960). A számok története (1962). Romantikus történet (1964). A szerkesztők bónuszként egy kinyomtatható kifestőt is rátettek a korongra, hogy a gyerekek maguk is kiszínezhessék filmen látott kedvenceiket, és néhány dokumentumfelvételen maga a művész is látható. A korong 1990 forintos áron a legtöbb boltban és terjesztőnél megjelent, és a könyvtáraknak is szeretnék ajánlani.
A sorozat következő része augusztus végén, szeptember elején készül el, rajta olyan kedves mesékkel és egyedi filmekkel, mint az Egér és oroszlán, A telhetetlen méhecske, valamint a Tíz deka halhatatlanság. Az extrák között animált reklámfilmekkel is találkozhatunk majd.
A MaNDA munkatársai tavaly 24 film digitális felújítását végezték el, ezért terveznek kiadni más rajzfilmesek munkáiból összeállított sugárlemezeket is, így mindenekelőtt Dargay Attila, Nepp József ésJankovics Marcellegyedi rendezéseiből is vásárolhat majd a filmkedvelő. Sajnos ezekből egyes alkotások méltatlan minőségben már megjelentek a piacon, de most a jó változat lesz kapható.
Mély mondanivaló és populáris előadásmód – ez volt Macskássy Gyula ars poeticája. Noha Magyarországon már jóval az ő működése előtt is születtek animált filmkísérletek, mégis, a világ az ő művein keresztül csodálkozott ráa magyaranimációs film egyediségére. Csodálkozzunk hát rá mi is, az új generáció az első találkozás felfedező, az enyém pedig az újra felidézés nosztalgikus örömével.