A Fővárosi Állat- és Növénykert évtizedek óta foglalkozik madármentéssel. Ezt a tevékenységet mindenki jól ismeri, aki rendszeresen nyomon követi a híradásokat, hiszen évente többször hallani arról, hogy a városligeti intézmény szakemberei mentett állatokat, gólyákat, ragadozó madarakat, esetleg kisemlősöket engednek szabadon. Erre a mentőmunkára elsősorban a sérült, például csonttöréses, mérgezéses tüneteket mutató vagy áramütött, rossz kondíciójú, esetleg elárvult madaraknak van szüksége. A mentőtevékenység emellett kisemlősökre (sünök, mókusok, pelék), valamint különféle hüllőkre is kiterjed.
Az ilyen okok miatt az állatkertbe szállított állatok száma évente csaknem eze. Állapottól függően, nagyrészüket sikerül megmenteni, illetve az önálló életre alkalmasakat vissza lehet telepíteni a szabad természetbe. Ha csak a számokat nézzük, a múlt tíz évben a Magyarországon mentett madarak több mint kétharmadának gyógyítását és gondozását a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei végezték, így az intézmény egymaga több madarat mentett, mint a többi, ilyen tevékenységgel is foglalkozó szervezet együttvéve.
Számok és tények
A Fővárosi Állat- és Növénykert tavaly 82 madárfaj 623 egyedét, 13 emlősfaj 296 egyedét, valamint 4 hüllőfaj 44 egyedét fogadta be mentett állatként. Közülük 276 madarat, 137 emlőst és mind a 44 hüllőt sikerült repatriálni, azaz élőhelyén szabadon engedni (természetesen ennél több állatot sikerült megmenteni, de ezeket az egyedeket sikerült egészség és kondíció szempontjából alkalmassá tenni arra, hogy szabadon engedésük után a vadonban is életképesek maradjanak).
Az összes mentett állat számát tekintve a múlt esztendő átlagosnak mondható, így az állatkert átlagosan kb. ezer mentett állattal foglalkozik évente, és tíz év alatt több mint háromezer védett egyedet juttatott vissza a természetbe a mentő tevékenység eredményeként.
Természetvédelmi szempontból különösen fontosak a mentett ragadozó madarak: 2004–09 között 114 vörös vércsét, 60 erdei fülesbaglyot, 31 karvalyt, 25 egerészölyvet, 14 macskabaglyot, 13 gyöngybaglyot, 8 kuvikot, 7 héját és 5 parlagi sast engedtek vissza a természetbe az állatkert munkatársai.
Mivel a mentett állatok többnyire védett, esetenként fokozottan védett fajok képviselői, az évente megmentett, és a természetbe sikeresen visszajuttatott egyedek természetvédelmi eszmei értéke – a fajok arányától függően – több tízmillió forint. A kert által végzett mentő tevékenység így természetvédelmi értékben is kifejezhető hasznos közfeladat. A Fővárosi Állat- és Növénykert természetesen több más szervezettel, így a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME), illetve az egyes nemzeti parkokkal is együttműködik a madármentésben. Az állatok gyógyítását és a gyógyulási, illetve felerősítési időszakban történő gondozását azonban az állatkertben végzik, így az ezzel kapcsolatos költségek is az intézményt terhelik.
A kert évente jó tízmillió forintot költ a mentett állatokkal összefüggő kiadásokra, az állatgyógyászati készítmények beszerzésétől kezdve a takarmányon és munkaerő-költségeken át egészen a szükséges szállításokig. Mivel az állatkert e költségek fedezetét a működés mellett egyre nehezebben tudja előteremteni, alapítványt hozott létre az állatmentő tevékenység támogatására. A Magyar Madármentők Alapítvány célja, hogy támogatásokat, adományokat gyűjtsön a Fővárosi Állat- és Növénykert madármentő, illetve állatmentő tevékenységhez.
Mivel országosan ott történik a legtöbb madármentés, ráadásul a szakmai munka a lehető legnagyobb esélyt kínálja a szabadon engedett madarak sikeres túléléséhez, az egész hazai madár- és állatmentő tevékenység eredményessége szempontjából fontos, hogy ehhez a fontos természetvédelmi munkához megfelelő források álljanak rendelkezésre.
A Magyar Madármentők Alapítvány számlaszáma: 10918001-00000084-37680000 (Unicredit Bank).
