Idehaza az orvoslásra csupán a GDP 4,6 százaléka jut, míg a franciáknál vagy a németeknél több mint 9 százalék.
A végletesen lepukkant budai, Kútvölgyi kórház fényképe illusztrálja a budapesti tudósítást, amelynek mondandója, hogy a rossz egészségügyi rendszer csak gerjeszti az elégedetlenséget egész Közép-Európában, írja a Le Monde. Mint hangsúlyozza, a helyzetre az épületek cudar állapotán kívül az a jellemző, hogy nehéz hozzájutni az ellátáshoz és hiányoznak az orvosok. Ráadásul az állapotok egyre csak romlanak a rendszerváltás óta.
A Kútvölgyi egykor gyöngyszem volt, ma leginkább egy lepusztult szarkofágra hasonlít Budapest kellős közepén. De jelképezi az egész az egész magyar egészségügyet, és nem jobbak a viszonyok a környező államokban sem. Az ágazat egyszerűen a rövidebbet húzta a szocializmus bukása után.
Az kétségtelen, hogy az eltelt 30 évben javult az életszínvonal és szabadságjogok helyzete, de sokan gondolják úgy, hogy a közegészségügyre nem érvényes ez a megállapítás. Ivan Krasztev politológus ezt úgy közelíti meg, hogy ha egy faluban nincs orvos és az ott élők nem jutnak hozzá bizonyos szolgáltatásokhoz gyógyulásuk céljából, akkor ennél nincs is jobb módszer a szélsőjobb megerősödésére.
Az ultrakonzervatív Orbán-kormányt sok bírálat éri, miután elhanyagolja az egészségügyet és inkább stadionokra költ. Az orvoslásra Magyarországon csupán a GDP 4,6 százaléka jut, a franciáknál, németeknél ennek kétszerese, több mint 9 százalék.
Amúgy a Kútvölgyi és a magyar egészségügy témájában illetékes minisztérium nem kívánt válaszolni a Le Monde kérdéseire. Sok kórházban kiplakátozták, hogy szigorúan tilos fényképezni. Így legalább nem derül ki, milyen állapotban vannak az épületek, és hogy mennyit kell várakozni, ami sokkolja a magyarokat.
Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász ugyanakkor rámutat, hogy nőttek az egyenlőtlenségek. Az orvosok, ápolók inkább a magánpraxisra összpontosítanak, és nem igazán figyelnek oda a betegekre a közellátásban.
Sokatmondó, hogy a legtöbb kórházban a CT- és MRI-berendezéseket magánvállalkozások működtetik, amelyek több száz eurót számláznak a vizsgálatért a szerencsétlen pácienseknek. Egy olyan országban, ahol az átlagbér nettó 720 eurónak felel meg. A lakosság gyorsan öregszik, de az ellátási rendszeren sokat ront a hálapénzek gyakorlata, amivel a legtöbben a várakozási időt igyekeznek lerövidíteni.
Az egész tökéletesen átláthatatlan és csak megerősíti a jogsértés gyanúját, miközben tömegesen távoznak az orvosok. 2004 óta már körülbelül 10 ezren költöztek közülük nyugatra, 40 ezer ápolóval együtt. Éger István ezt úgy fogalmazza meg a Magyar Orvosi Kamara volt elnökeként, hogy a leggazdagabb államok ellopták az orvosokat a legszegényebb országokból.
