Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főigazgató-helyettese hangsúlyozta: az emberi jogok védelme az afrikai kapcsolatokban Magyarország számára is nagyon fontos.

Kaszab Róbert, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium Afrika-osztályának vezetője a magyar külpolitika újításának nevezte a „déli nyitás” programját. A szaktárcánál 2014-ben jött létre ez az osztály. Feladata, hogy stabil alapot adjon a kapcsolatok bővítéséhez, és segítse a külgazdasági tevékenységet és az új beruházásokat a kontinensen. Evégett magyar kereskedőházak nyíltak afrikai országokban. Hozzátette: a minisztérium hamarosan nagykövetségeket nyit Afrikában és széles tiszteletbeli konzuli hálózatot üzemeltet. Fontosnak nevezte a kulturális és oktatási kapcsolatok fejlesztését is, különös tekintettel az afrikai diákok növekvő felsőoktatási ösztöndíj-lehetőségeire.

Szűcs Tamás, az EU magyarországi képviseletének vezetője megerősítette: az Európai Unió hagyományosan szoros kapcsolatokat tart fenn Afrika tagállamaival és regionális szervezeteivel egyaránt. Síkraszáll az emberi jogok védelme mellett és beépíti őket fejlesztéspolitikájába, ahol az EU a világ élén jár. Afrika számára a legnagyobb anyagi segítséget nyújtja, programjaival az infrastruktúra fejlesztésében vesz részt: támogatja a tisztaivóvíz-ellátást, a közművek és az oktatási intézmények kiépítését. Megkülönböztetett figyelmet fordít továbbá az éghajlatváltozás veszélyeinek kezelésére és az ebola elleni küzdelemre.

Az EU 2015-öt „a fejlesztés évének” nyilvánította, ennek megfelelően megkülönböztetett figyelmet fordít a fejlesztéspolitika kihívásaira és a hatékony megoldási módozatok segítésére. Az afrikai biztonsági kihívást a helyi intézményhálózatra támaszkodva kezeli, és az együttműködésbe bevonja a civil szervezeteket is. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság biztonságos menedéket kíván nyújtani az Afrikából érkező menekültek számára.

Eamon Aloya, a The Hague Institute for Global Justice kutatója vázolta: az intézet munkájának célja a konfliktus-megelőzés, a globális kormányzás és a jogállamiság elősegítése. Kutatási tevékenységüket két – a Közép-afrikai Köztársaságot és Kenyát bemutató – esettanulmánnyal illusztrálta. Aloya felhívta a figyelmet arra a látványos változásra, ami az Obama-elnökség idején az amerikai külpolitikai gondolkodásban történt. Eszerint az amerikai kormány az atrocitások elkerülését nemzetbiztonsági érdeknek tekinti, és az Egyesült Államok morális felelősségének tartja. A hágai intézet jelenleg – amerikai felkérésre – értékeli az USA ez irányú tevékenységét és tanulmányát hamarosan az amerikai külügyminisztérium rendelkezésére bocsátja.

Lux Ágnes az UNICEF magyarországi képviselete részéről a globális oktatás jelentőségét hangsúlyozta az emberi jogok védelme és a fejlesztéspolitika összefüggésében. Hangsúlyosan szólt a gyermekek jogai oktatásának szükségességéről, különös tekintettel az általános iskolákra. Kiemelte az UNICEF tevékenységét Dél-Szudánban és Szudánban. Felhívta a figyelmet, hogy szervezete már 2001 óta erőfeszítéseket tesz a békeoktatás területén, amely a konfliktus megelőzésének egyik hatékony eszköze. Jelezte továbbá, hogy az UNICEF is támogatja az ENSZ ez év szeptemberében meghirdetendő fenntartható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit.

Madawaki Husseini, a Közszolgálati Egyetem Afrika-koordinátora az emberi jogok megvalósítása kapcsán amellett érvelt, hogy a „nyugati” ihletésű univerzális emberi jogokat Afrikában a civilizációs sajátosságok figyelembe vételével kell alkalmazni azok automatikus átvétele helyett. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy 1986 óta érvényben van az Afrikai Emberi Jogok Kartája. Ha egy afrikai ország ratifikálja is az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi egyezményeket, a gyakorlatba átültetés gyakran nehézkes, és még több problémát vet fel – tette hozzá. A hallgatóság afrikai származású tagjai ezt személyes tapasztalatok alapján megerősítették. Kiemelték: a problémák megoldásának helyi, hagyományos módozatai is vannak. Ezekre építve gyakran jobb eredmény érhető el, mint az alapvetően nyugati civilizációban gyökerező értékrend afrikai terjesztése folyamán.

Tatár György, a Budapest Központ a Népirtás és Tömeges Atrocitások Nemzetközi Megelőzéséért szervezet vezetője azt mondta: a külföldi munkatársakkal is dolgozó intézménynek fő, feladata hogy cselekvésre mozgósítsa a nemzetközi közösséget, mindenekelőtt az Európai Unió intézményeit és tagállamait. A nemzetközi mérce szerint is unikálisnak tekinthető tevékenység közben igyekeznek ötvözni az elméletet és a gyakorlatot. Erőfeszítéseik jó részét a nemzeti és regionális megelőzési képességek fejlesztésére fordítják. Felmérik az adottságokat, és ajánlásokat tesznek a javításukra. Így például 2013-ban jelentést készítettek az Európai Unió által támogatott megelőzési lehetőségekről.

Az idén márciusban másfél éves programba kezdtek öt afrikai regionális szervezet képességeinek feltérképezésére.

Hangsúlyozta: értékeléseik elkészítése közben szigorúan a tömeges atrocitásokat megelőző „lencsét” alkalmazzák. Számos nemzetközi fórumon felszólalva érvelnek amellett, hogy a tagállamok és nemzetközi szervezetek egyaránt terjesszék ki a „lencse” alkalmazását valamennyi fontos működési területre, köztük a fejlesztéspolitikára és emberi jogok védelmére. Felhívta a figyelmet az oktatás fontosságára, amelyet az egyik leghatékonyabb befektetési formának nevezett a megelőzés területén. Egyik fő célországként Bosznia-Hercegovinát jelölte meg az éppen húsz évvel ezelőtti szrebrenicai népirtás okán. Obama elnök tömeges atrocitások megelőzése iránt tanúsított személyes elkötelezettségére utalva aláhúzta, hogy a népirtások megelőzésének ügyét függetleníteni kell a személyi ambícióktól. Helyettük a döntési mechanizmusok intézményesítésére van szükség – mondta a budapesti központ vezetője.