A magyar HSN Lab az Ericsson legjobbja

Húszévesen egy egyetemista általában a második évfolyamot szokta befejezni, hogy megkezdhesse az ötödik szemesztert az alma materben. De mit tud fölmutatni egy olyan tudományos műhely, amelyik immár betöltötte létének második évtizedét? Nos, az Ericsson első magyarországi tudományos kompetenciaközpontja (és ne feledkezzünk el a nála fiatalabb másik három laborról se!) eddig nyolcvan PhD-hallgatót bocsátott ki, harminc technológiai szabadalom, hatszáz tudományos publikáció, rengeteg nemzetközi kutatási és fejlesztési
program, piaci fejlesztés fűződik a jubiláló Nagysebességű Hálózatok Laboratóriumához – sorolta a többi között Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora az ünnepelt érdemeit. A születésnaphoz kapcsolódó ma déli sajtóeseményen űrbéli köszöntés is dukált az Ericsson világméretű tudáshálózata magyar tagjának: a Masat-1 jelű kis magyar műhold (kis ország, kicsi, de hatalmas tudású műhold) a világegyetemből, úton Ausztrália és Afrika között, az Indiai-óceán fölötti pályájáról köszöntötte a HSNLab-ot alapításának 20. évfordulóján. Azt az intézményt, amelyik szellemi és fizikai atyja is az első, teljes egészében magyar mini műholdnak.

Azért, hogy minden tekintetben pontos képet kapjon az Infovilág olvasója az ünnepeltről, ide írjuk: a Nagysebességű Hálózatok Laboratóriumának (HSN Lab) gesztor tanszéke a Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszéke, amelyhez kutatócsoportok csatlakoznak a Híradástechnikai Tanszékről, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékről, a Számítástudományi és Információelméleti Tanszékről, valamint a BME Matematikai Intézete Sztochasztika Tanszékéről. A HSN Lab a hazai távközlési hálózatkutatás (minden bizonnyal) legfontosabb tudományos műhelyévé lépett elő, amelyhez az egyetem más tanszékeiről is csatlakoztak tudósok, hallgatók, szakemberek. Miként a mai sajtóeseményen elhangzott, tevékenysége szerfölött széles spektrumú,
hiszen egyaránt foglalkozik intelligens kommunikációs algoritmusokkal és protokollokkal csomagkapcsolt technológiákhoz, nagy megbízhatóságú hálózattervezéssel és útvonalválasztással, szélessávú multimédia-hálózatok teljesítmény- és forgalommodellezésével, csomagkapcsolt rendszerek teljesítmény-monitorozásával, adaptív és önmenedzselő hálózatokkal és protokollokkal, QoS ((Quality Of Service – a szolgáltatás minősége)-protokollokkal és architektúrák teljesítményelemzésével, mobil kommunikációval, mobil (ad-hoc) hálózati kutatásokkal, protokoll-technológiákal és teszteléssel, multimédia-szolgáltatásokkal és biztonsággal. Mindenekelőtt a szakemberek számára máris világos, hogy – labortársaival együtt – kiemelten fontos tagja az Ericsson világméretű tudáshálózatának. Úttörő szerepe van a többi között abban, hogy hazánkban megvalósulhatott és kiválóan működik a negyedik gerenációs (LTE) mobiltelefon-hálózat, és kvázi közművé válhatott a gyorsinternet.

Az Ericsson Magyarország és a hazai egyetemek (BME, ELTE) közötti együttműködés példája kíván lenni a modern műszaki felsőoktatás támogatása iránt elkötelezett cég és a 21. század ipari és piaci kihívásai felé nyitott, a nemzetközi trendeket ismerő és azok irányában érzékeny felsőoktatási intézmény kapcsolatának – szögezte le Charlotte Karlsson, az Ericsson Magyarország K+F központjának vezetője. Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy az innováció a vállalati kultúra fontos eleme. „Ez alapozza meg a versenyképességünket, és kulcsfontosságú a jövőbeni üzleti sikerek szempontjából. Az Ericsson Magyarország
tevékenységében példaértékűen kapcsolódnak össze az oktatás, az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és az ipari megvalósítás láncszemei. Az egyetemen kezdődött nem egy kutatásból lett Ericsson-termék, -szolgáltatás.”

A mai születésnapon Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is köszöntötte azt a tudományos műhelyt, ahonnan a kutatásokban részt vevő egyetemi hallgatók és doktoranduszok kiemelkedő gyakorlati tudással léphetnek ki a munkaerő-piacra, miáltal a HSN-laboratóriumnak kiemelkedően fontos szerepe van a hazai mérnök-utánpótlásban. Az Infovilág – a hiteles hírportál is beszámolt arról, hogy a magyar Ericsson – mint a vezetékes és vezeték nélküli távközlési ipar egyik nagy munkáltatója – 1700 munkatársából ezerkétszáz csak a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó mérnök. A BME és az ELTE kiemelt vállalati partnereként és támogatójaként az
Ericsson immár évtizedek óta számít a két egyetem kiemelkedően magas szinvonalon képzett és a gyarkorlatban is jártas, frissen végzett mérnökökre. Az elnök hangoztatta: az Akadémia valamennyi rendelkezésére álló eszközzel támogatja kutatóközpontjai, a felsőoktatási intézmények és az innovatív gazdasági vállalkozások közötti kapcsolatokat, hiszen az iparban hasznosuló kutatási eredmények szervesen nőnek ki a felfedező kutatásokból, és egyedül a korszerű kutatással összefonódott felsőoktatási rendszer képes a tudásalapú gazdaság számára innovatív munkaerőt kibocsátani. A versenyszektorban működő cégek által fejlesztett termékek minősége, piaci értéke és
profittermelő képessége nagymértékben függ a hozzáadott termék újdonságtartalmától, amelyet a kiválósági alapokon nyugvó tudományos kutatások eredményei szavatolnak.

Június közepén jelenik meg az a 9,4 milliárd forintról szóló versenyképességi szerződési pályázat, amelyben kutatási és fejlesztési kezdeményezések, tervek megvalósítására pályázhatnak egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok konzorciumai – jelentette be a születésnapi sajtótájékoztatón Cséfalvay Zoltán NGM-államtitkár, hozzátéve: esély van rá, hogy további mintegy tízmilliárd forinttal növekedjék a támogatás.