Nyílt vitába torkolt a feszültség Európában az ENSZ mai New York-i migrációs konferenciája előtt: az olasz kormányfő szerint a keleti tagállamok viszonozhatnák az eddig élvezett szolidaritást, Orbán Viktor ellenben visszautasította a kritikát keményvonalas politikája kapcsán – írja a The Wall Street Journal. Renzi nem leplezte, hogy mélyen csalódott. Egészen pontosan így fogalmazott: ha arra gondol, egyes országok mekkora pénzeket kaptak a múlt évek során a gazdag uniós szövetségesektől gazdaságuk megmentésére és most 300 embert sem hajlandók befogadni, akkor ezt csak úgy tudja minősíteni, hogy erkölcstelen.

A görög miniszterelnök arról beszélt, hogy ha új falak épülnek, akkor ez már nem mindannyiunk jövőjének Európája. Orbán Viktor ellenben kijelentette a lapnak, hogy ő sem szereti a kerítést, de négy másik tagállam, köztük Spanyol- és Franciaország pontosan ilyeneket emelt, tehát ez bizonyítja, milyen képmutató az európai politika. Hozzátette: megítélése szerint az EU-n jelenleg csakis Törökország képes segíteni, mármint hogy leálljon a menekülthullám.

A horvát kormányfő elutasította, hogy Magyarország kerítéssel zárja le a két ország határát, mondván, hogy semmi sem képes feltartóztatni a tömeget, amely menedéket keres a gazdagabb európai államokban – tudósít a Washington Post. Az opatovaci átmeneti táborban tett látogatásán Zoran Milanović nem takarékoskodott a bírálattal Orbán Viktor címére. Elfogadhatatlannak minősítette a magyar menekültpolitikát. Hozzátette: épp ezért nem is kíván találkozni magyar kollégájával, sőt kíváncsi, hogy egyáltalán ki áll szóba Orbánnal.

Az AFP azt is idézi a horvát politikustól, hogy vajon mi módon akarja a magyar fél megállítani az áradatot? Lövet rájuk? Vagy kivezényli a hadsereget? A magyar miniszterelnök a múlt héten azt közölte, hogy le akarja zárni a horvát határt, de előtte konzultálni szeretne az ENSZ főtitkárával és más vezetőkkel. Orbán ma szólal fel New Yorkban a világszervezet Közgyűlésének ülésszaka alkalmából. 

A New York Times/Yahoo/AP jelentéseiből: egy nemzetközi civil szervezet szerint az Európai Unió túl engedékeny Magyarországgal szemben a sajtószabadság ügyében, miközben a magyaroknál napirenden vannak a jogsértések a médiával szemben. A New York-i Újságíró-védelmi Bizottság jelentése kiemeli, hogy az EU nem vonja felelősségre a vétkes államokat, ám ily módon nem védi meg a sajtó függetlenségét. Az összeállítás felhívja a figyelmet, hogy Orbán Viktor alatt a közrádió és tévé a kormány szócsöve lett, az állami hirdetéseket a barátok jutalmazására, illetve az ellenfelek megbüntetésére használják, független újságírókat szorítottak ki a pálya szélére és korlátozták az információ szabadságát szabályzó törvényt.

A brüsszeli Bizottság úgy reagált, hogy itt alapvetően tagállami hatáskörről van szó, és a testület csak nagyon keveset tehet. A civil szervezet vezetőségi tagja, Kati Marton ugyanakkor rámutatott, hogy a magyar nép rabnak számít, mert nem szabad a sajtója. És ha csupán egyetlen hang jut el a tömegekhez, akkor ez teret nyit, hogy a demagógok manipulálhassák az embereket. 

New York Times/Reuters: A hírügynökség azt emeli ki Szijjártó sajtótájékoztatójából, hogy a miniszter (ismételten) visszautasította a bírálatokat a magyar menekültpolitika ügyében, mondván, hogy a döntés nem tréfából született meg a kerítés megépítésére, hanem az unió védelmében. Vagyis a kritika igazságtalan és nem tisztességes, hiszen az USA és Görögország is emelt hasonló határzárat. Mint mondta: népvándorlásról van szó, amelynek végtelen az utánpótlása. Ám Európa nem képes százezreket befogadni, és hiba, hogy egyes államok mégis bátorító üzeneteket küldenek a migránsoknak, tehát, hogy csak jöjjenek. Megismételte: szerinte az emberáradattal külföldi harcosok is bejutnak a földrészre. 

Az NPR amerikai közszolgálati rádió azt tapasztalta, hogy a törvényben előírt tilalom ellenére Magyarországon sok ezren segítenek a menekülteknek eljutni nyugatra. A jogszabályok elvileg az embercsempészekre vonatkoznak, ám úgy alkották meg őket, hogy jó szándékú önkéntesek kétszer is meggondolják, mit tesznek, nehogy bíróság elé idézzék őket. A tudósító találkozott pl. egy férfival, aki a lakását ajánlotta fel átmenetileg az érkezőknek, ám a Migration Aid nem közvetíthet ki senkit, mert tiltja a szabályozás, bár az nem világos, a hatalom mennyire akar érvényt szerezni a rendelkezésnek.

Volt már egy ilyen per, amely felmentéssel zárult ugyan, mégis a sajtóban jól megszellőztetett figyelmeztetésnek szánták, mármint hogy senki se vigyen a kocsijával illegális határátlépőket. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság vezetője szerint azonban a kockázat nagyon is valós, hogy ilyen esetekben bűnvádi eljárás kezdődik. A déli országrészben mégis sok ezren ajánlkoznak, hogy ingyen elszállítják a menekülteket. Az embercsempészek 1000 eurót kérnek fejenként egy fuvarért az osztrák határhoz. 

A menekültválságban csupán egyvalaki mondja meg pontosan, hogy mit akar, és ez Orbán Viktor, aki megragadta a krízis nyújtotta lehetőséget, és a tekintélyelvű európai jobboldal vezéralakja lett – írja Sibylle Hamann a Die Pressében. És sajnos, jól csinálja. Személyében a kontinensen hosszú idő után ismét van egy vezető személyiség. Egy ideológus, történelmi küldetéssel, aki távolabbra tekint a napi politikánál, nagyobb célt követ és megfontolja, hogy annak eléréséhez mely fejeket kell lenyomnia. Célja a völkisch-keresztény elvekre épülő, autoriter módon irányított közösség. Stratégiailag ravasz, retorikailag jó, az alkudozásban rettenthetetlen, tartalmilag következetes. És gondolkodásában túllép a magyar határon, amivel nagy szolgálatot tesz hasonszőrű politikustársainak a földrész legkülönfélébb szögleteiben, mert helyettük is használja a fejét.

Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű elemző intézet a minap kézikönyvet adott ki – „Az EU legveszélyesebb embere jelenleg” címmel – Orbán felemelkedésének útját foglalja össze benne. Bár a kormányfő már jó ideje a maga képére formálja az országot, a magyarok csak a migránsválság miatt kerültek az események középpontjába. Taktikailag Orbán arra használja a menekülteket, hogy teljes ellentmondásosságukban mutasson be uniós intézményeket és nyugati államokat. Ideológiailag pedig számára ellenségkép formájában kötőanyagul szolgálnak a bevándorlók.

A kulisszákat már elrendezte a keresztes hadjárathoz: azt reméli, hogy a félelem a „barbárok inváziójától”, ideértve az iszlamizálódást is, az egyik európai alapelvet söpri majd el a másik után. Így a nyitott határokat, a társadalmi türelmet és szólásszabadságot, végül pedig az emberi jogokat. Számára az egész a tét. Véget akar vetni Európában a liberális korszaknak. Már sokan haladnak a nyomában, akik ebben segíteni igyekeznek neki. 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!