Kecskeméti Attila (eredetileg agrármérnök), a Lábatlanban honos Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője évek óta lelkes apostola a hagyományos magyar – mindenekelőtt élelmiszer-alapanyagok és produktumok – megtermelésének, gyártásának, népszerűsítésének, elhelyezésének a boltokban, legyenek azok magyar vagy külföldi tulajdonúak, nem lényeges. A fontos az, hogy a magyar vásárló (és persze a nálunk időző külföldi is) megtalálja, fölismerje, megvegye. Szavai szerint: ha van/lesz kereslete az eredeti, márkás, védjegyezett magyar árunak, akkor föllendülhet a termelése is, ami munkahelyet teremthet.
Nemes és pártolandó gondolat. Most már semmi egyébre nincs szükség, mint hogy elfogadható áron jelenjelenek meg a „magyar termék” védjegyű áruk az üzletekben. A többi között a magyar paradicsom, amit nem szabadna aránytalanul drágábban adni, mint a spanyolt vagy a marokkóit… A magyar vaj, ami sajnos, annyira sápadt, hogy
elmegy tőle az ember étvágya, és inkább megveszi a német márkázott vajat. (Azt mondja a mezőgazdasági szakember, Kecskeméti Attila, hogy az itthon széles körben tartott holstein-tehenek teje miatt sápadt a magyar vaj; bezzeg a magyar tarkáé olyan lenne, mint a kikirics.) Lehetne sorolni gyermek- és ifjúkorunk ízeit, színeit, formáit
idéző, itthon termett gyümölcsöket, zöldségeket, palackozott borokat, fejt-dobozolt tejet, magyar gyártmányú élelmiszereket: talán nincs is ember, aki vitatná minőségüket, csahogy az áruk sok esetben elriasztja a vásárlót.
Azt a vevőt, aki kétszer-háromszor is meggondolja, hogy tíz-száz forinttal többet adjon-e az áruért, csak mert
jelölten, hitelesítetten magyar. A lakosságnak igen nagy része mélyszegénységben és szegénységben él, a
középréteg is lecsúszóban van, milliók keresete csökkent az utóbbi időszakban, miközben tarol az infláció, hiszen
gyakorlatilag minden drágul. Ezt hozza magával, a többi között, a minden eddiginél magasabb üzemanyag-, földgáz- és villamosáram-ár. Venne, szegény ördög, szívesen magyar terméket, csak adnák olcsóbban! Ráadásul az önmagát színmagyarkért hirdető élelmiszer-kereskedelmi lánc (amelynek aztán valóban hivatása lenne a hamisítatlanul magyar termékek sokaságát kínálni) boltjaiban minden olyan termék jóval drágább, mint a sokat szidott
és agyon büntetett (eközben több tízezer munkahelyet is adó) multiknál. Mit tehet a szegény ember? Oda megy
vásárolni, ahol többet ér a pénze…
A fentiek „melléktermékei” csupán annak a ma késő délutáni eseménynek, amely lezárta a Magyar Termék védjegyű
áruk vásárlására sarkalló “Veszed–viszed–nyered” játékot. A december végén értékelt terméknépszerűsítő igyekezet – miként elhangzott – fergeteges sikerrel zajlott. A Detki Keksz, a Forest-Papír, a Házi Piros Paprika és Magyar Termék Nonpofit Kft. által szervezett akció célja az volt, hogy a fogyasztókkal megkedveltesse a márkajeggyel ellátott magyar termékeket, és megvásárlásukra buzdítsa a közönséget, abban a reményben, hogy a forgalom föllendülése munkahelyeket teremt. A vevők a terméken található kódokat (5,7 milliót nyomtattak rájuk) sms-ben beküldhették a szervezőknek, akik rendszeresen nyereményeket sorsoltak közöttük. Ötszázhúszezren vettek részt a a naponta és hetente szép jutalmakkal kecsegtető játékban: kétszáznegyvenhárom 10 ezer forint értékű magyartermék-ajándékcsomag és 35 (dél-koreai–magyar) Samsung LCD-tévékészülék talált gazdára.
Ma délután a fődíjat is átadták a nyertesnek; a nagykörösi pék egy (japán–magyar) Suzuki Splash személyautót nyert a sorsoláson.
Kecskeméti Attila, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője ez alkalommal bejelentette, hogy május 1-jén
folytatódik a magyar termékeket népszerűsítő és vásárlásukra ösztönző akció, és az új fordulóban a mostani hármakhoz még két cég, a Tatár Pékség Kft. és az Univer Products Zrt. csatlakozik. Újabb filmet is készítenek, amelynek hangja majd Gubás Gabi lesz.
