A pályázati felhívásra Magyarországról 23 érvényes projektjavaslatot nyújtottak be, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 1,2 milliárd eurós támogatására. Közülük 16-ot választottak ki, és az ajánlás értelmében várhatóan összesen 809,6 milliós uniós finanszírozáshoz jut derül ki az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által lapunk rendelkezésére bocsátott tájékoztatásból. A támogatás nagyrészét (775,6 millió euró) a törzshálózati közlekedési folyosók fejlesztésére fordítják.
|
Az Európai Bizottság ma hozza nyilvánosságra azon 195 közlekedési infrastruktúraprojekt listáját, amelyeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében összesen 6700 millió euróval támogat, hatalmas lépést téve a Jean-Claude Juncker által az Európai Unió kiemelt prioritásaként megnevezett munkahelyteremtés és növekedésösztönzés felé. E beruházások várhatóan további köz- és magánfinanszírozást mozgósítanak majd, összesen 9600 millió euró értékben. A kiválasztott projektek – a Bizottság átfogóbb politikai menetrendjével összhangban – jelentősen hozzájárulnak a közlekedés digitalizálásához és dekarbonizációjához. Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök üdvözölte a döntést: „Örömmel tölt el, hogy a Bizottság újabb jelentős beruházással támogatja a közlekedési ágazat fejlesztését, ami új munkahelyeket és gazdasági növekedést jelent Európa számára. Egyúttal megragadom az alkalmat, hogy arra biztassam a potenciális projektgazdákat, hogy aknázzák ki az európai beruházási terv kínálta beruházási lehetőségeket, különös tekintettel a közelmúltban elindított Beruházási Projektek Európai Portáljára (EIPP), amelynek segítségével a globális szereplők is tudomást szerezhetnek projektjeikről.” Violeta Bulc közlekedéspolitikáért felelős biztos hozzátette: „A 9,6 milliárd eurós összberuházás 2030-ig akár 100 000 új munkahellyel bővítheti az európai gazdaságot.[2] Ezek a projektek biztonságosabbá, fenntarthatóbbá és hatékonyabbá teszik az európai infrastruktúrákat mind az utasok, mind a vállalkozások számára. Üdvözlendő fejlemény, hogy a nyugat-balkáni régió is részesül a forrásokból, aminek köszönhetően közlekedési infrastruktúrája közelebb kerülhet az uniós szolgáltatások színvonalához.” A kiválasztott projektek többsége a transzeurópai törzshálózatokhoz (TEN-T) kapcsolódik. A kedvezményezett projektek között olyan kiemelt kezdeményezések is szerepelnek, mint a Brassó és Segesvár közötti vasúti összeköttetés rehabilitációja, a portugáliai Aveiro–Vilar Formoso vasútvonal, a balti folyosó szabványos nyomtávú vasútvonalának kiépítése, a SESAR Üzemeltetési Program végrehajtása, valamint a lengyelországi E30 vasútvonal (Zabrze–Katowice–Krakkó szakasz) korszerűsítése. A CEF 2015 novemberében meghirdetett második pályázati felhívására összesen 406 értékelhető projektjavaslat érkezett be. A projektek 1249 millió eurós uniós finanszírozási igénye jóval meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat. Így a Bizottságnak lehetősége volt kiválasztani a legnagyobb európai hozzáadott értékű projekteket, arra is ügyelve, hogy földrajzi szempontból és a különböző közlekedési módok között is kiegyenlítetten oszoljon el a támogatás. A Bizottság előzetesen 5,6 milliárd eurót különített el a kohéziós alapok igénybevételére jogosult tagországok számára. A projektkiválasztási folyamat során a Bizottság azt is figyelembe vette, hogy a pályázatok illeszkednek-e az egyéb kiemelt intézkedések, például az energiaunió vagy a digitális egységes piac céljaihoz. Az uniós pénzügyi hozzájárulás vissza nem térítendő támogatás formáját ölti, a társfinanszírozás a projekt típusától függően az elszámolható költségek 20–50%-át fedezheti. A Kohéziós Alap felhívása keretében beérkezett pályázatok esetében a maximális társfinanszírozási arány elérheti az elszámolható költségek 85%-át. A javasolt támogatási határozatot hivatalosan jóvá kell hagynia az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz koordinációs bizottságának, amely 2016. július 8-án ülésezik. A Bizottság várhatóan 2016 júliusának végén fogadja el a végleges határozatot. Az egyéni támogatási megállapodásokat az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynöksége (INEA) készíti elő, ezek 2016 második felében kerülnek aláírásra a kedvezményezettekkel. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) részeként 2405 millió euró áll rendelkezésre az EU 2014–2020-as költségvetéséből az uniós tagállamokban megvalósuló, a TEN-T fejlesztését célzó projektek megvalósítására. Ebből az összegből 11305 millió euró a Kohéziós Alapból támogatható országok részére van elkülönítve. A prioritásokat és az egyes években az egyes prioritási területekre fordítható teljes támogatási összeget éves és többéves munkaprogramok határozzák meg. 2014 volt a CEF első programozási éve. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) mellett a CEF fontos szerepet játszik a hiányzó európai beruházások előmozdításában, ami a Bizottság legfőbb prioritásainak egyike.
[1] A 2014–20 közötti időszakban a Kohéziós Alap támogatására jogosult országok: Bulgária, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. [2] Az Európai Beruházási Bank (EBB) számítási módszere alapján. Az EBB az állandó és ideiglenes foglalkoztatottság aggregált adatai alapján végzi számításait. Az ideiglenes foglalkoztatottsági adat alapját a projektköltségek képezik: a közlekedési ágazatba beruházott minden egymilliárd euró átlagosan évente 11 000 munkahelyet generál. Az állandó foglalkoztatottsági adatok a beruházó saját értékelésén alapulnak. |
- Magyarország adatlapja
- A kiválasztott projektek teljes listája
- Bővebb információk a CEF második pályázati felhívásáról
- Bővebben az uniós közlekedési beruházásokról
- Az egyes országokra vonatkozó adatlapok
- Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
- Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA)
Új online tudásközpont a migrációs és demográfiai adatok kezelésére
A menekültek világnapján, június 20-án kezdi meg működését az Európai Bizottság új online migrációs és demográfiai tudásközpontja. A központ feladata lesz, hogy a témában már meglévő ismereteket rendszerezze, kutatásokat folytasson és elemezze a jövőben várható migrációs és populációs tendenciákat. Ezen belül többek között olyan területeket vizsgál európai perspektívával, mint az egészségre, a szociális és oktatási rendszerekre és a gazdaságra gyakorolt hatások. A tudásközpont Európán belül és azon túl is stratégiai partnerségek, valamint hálózatok kialakítására törekszik, ami hozzájárul a lehető legátfogóbb információs bázis felépítéséhez, és az elemzések kivitelezéséhez.
Az uniós Közös Kutatóközpont keretein belül működő központ Navracsics Tibor, az EU oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztosa irányítása alá tartozik, aki így nyilatkozott: „A migráció az EU politikájának kiemelt eleme. Elengedhetetlen, hogy a szakpolitikai döntéseket hathatós bizonyítékok támasszák alá. A migrációs és demográfiai tudásközpont hozzájárul ahhoz, hogy a Bizottságon belül és azon kívül jelenleg rendelkezésre álló releváns ismereteket és adatokat összegyűjtsük, rendszerezzük és összehasonlíthatóvá tegyük. Így a lehető legátfogóbb ismeretanyagot tudjuk a különböző uniós szakpolitikák rendelkezésére bocsátani.”