Az uniós tagállamok körében általánosan elfogadott nézet, hogy az első soros elnökség tűzkeresztség: akkor értjük meg igazán ezt a bonyolult döntéshozatali mechanizmust, ha egyszer már irányítottuk. Az elnökség politikai, diplomáciai, szakmai és kommunikációs feladatokat egyaránt ellát, és az ezekben elért eredmények mind részévé válnak az adott tagállam megítélésének. Ez a hat hónap Magyarországot, mint uniós tagállamot egyúttal láthatóbbá teszi az EU-n belül és kívül, a hazai közvéleményben pedig újra tudatosítja az Európai Uniót, annak előnyeit és lehetőségeit. A Lisszaboni Szerződés 2010. január 1-jétől bevezette a hármaselnökséget. Ennek alapján a soros elnökségek hármas csoportokba állnak össze, és ebben a keretben folytatnak koherens, hosszú távú együttműködést. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal alkot hármast; a tagok 2010 első és második, illetve az idei első félévben látták/látják el a soros elnöki feladatokat.

A magyar elnökség politikai napirendjét az emberi tényező köré kívánja építeni és négy fő témakörre összpontosít: növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért; erős Európa; polgárbarát unió; bővítés és szomszédság-politika. 

A február 7-én ünnepi külsőségen között megjelenő bélyeg főmotívuma az elnökség – kézírást idéző – hivatalos logoja, az „eu” rövidítés trikolor betűívének részlete és „Az Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége” felirat. A bélyegeket a 36 bélyegképet tartalmazó ívbe egyedi elrendezésben, középpontos tükrözéssel nyomtatták. A bélyegképek soronként 90°-kal, azonos állásban, illetve 180°-kal elforgatva találhatók. A négyzet alakú bélyegív ívszélének bal és jobb oldalán az egy-egy bélyegképről kifutó nemzeti színek mellett „A Magyar Posta a magyar EU-elnökség küldeményeinek hivatalos szállítója” felirat és a logo ismétlődik. A kompozíció a felső ívszélen kiegészül a vonalkóddal, az alsó ívszélen pedig csak a logo és a kifutó trikolor látható. Az alkalmi borítékon és bélyegzőn a bélyegkép motívumai ismétlődnek.

A Kármán Orsolya tervezte bélyeg névértéke 90 forint. Perforálási mérete 35×35 mm (36 bélyegkép/ív). Az ív vágási mérete 230×230 mm. Készült a Pénzjegynyomdában. 

Püski Sándor 100. éve született  – alkalmi bélyeg

Püski Sándor (Békés, 1911. február 4.–Budapest, 2009. augusztus 2.) magyar könyvkiadó. 1930-ban iratkozott be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára, ahol 1935-ben avatták jogi doktorrá. 1938-ban nyitotta meg könyvesboltját. 1939-ben alapította meg a Magyar Élet Könyvkiadót, amely főként népi írók műveinek megjelentetésével foglalkozott. A kiadót 1950-ben államosították, Püski Sándort pedig 1962-ben hamis vádakkal bebörtönözték, egy év elteltével szabadult. 1966-ban kapott útlevelet, majd feleségével 1970-ben az Egyesült Államokba emigrált. Kitelepülésük után kezdetleges körülmények között, a lakásukról terjesztették a magyar nyelvű irodalmat. Később előadókörutakat szerveztek Magyarországról meghívott művészekkel. Püski Sándor 1974-ben vásárolta meg New York magyar negyedében az igen elhanyagolt állapotú, Corvin könyvesboltot. 1975-ben alapította a Püski Kiadót, amely az egykori Magyar Élet szerzőgárdáján kívül az akkori Magyarországon politikai okokból közlési lehetőségekhez nem jutott szerzők munkáit adta közre. A Püski-Corvin Magyar Könyvesház, melyet 1984-ben egy nagyobbra cserélt a Nyugaton élő magyarság szellemi központjává vált.

1989-ben tért vissza Budapestre; a Krisztina körúton berendezett könyvesháza a népi irodalom szellemi örökö-sei gyűjtőhelyének számít. Az alapító munkáját később fiai, László és István, majd unokái, Atilla és Csaba is segítették. A kiadó alapítása óta a magyar sorskérdésekkel foglalkozó írók, történészek, költők műveit adja ki. A Püski könyvesboltban megtalálható minden olyan könyv, amit magyarként érdemes elolvasni.

 
Elismerései: Bethlen Gábor-díj (1990), Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1995), Magyar Örökség-díj (1996), Bocskai István-díj (1996), Pro urbe Budapest (1996), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2001), Budapest I. kerülete díszpolgára (2001), a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (2002), Az Év Könyve-díj (2003), Magyar Művészetért (2004) és Szent István-díj (2005).

A centenáriumi évfordulót köszöntő bélyegképen könyvek láthatók, melyek gerincén Püski Sándor portréja tűnik elő. Az egyik könyv borítóján a Püski Kiadó emblémája és a „100 éve született Püski Sándor” felirat szerepel. Az alkalmi borítékon szintén könyvek sorakoznak, rajtuk a „Püski Sándor 1911–2009” felirat olvasható. Az alkalmi bélyegzőn a Püski Kiadó emblémájának stilizált rajza szerepel. A Kara György tervező- és Teknős Miklós fotoművész által alkotott alkalmi bélyeg a Pénzjegynyomdában készült, és február 4-én jelenik meg.