„Hallassák a hangjukat” – biztatta az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia székházában az európai tudomány jövőjéről tartott kerekasztal-beszélgetésen egybegyűlt kutatókat José Manuel Barroso tudományos főtanácsadója, aki maga is a tudomány aktív művelője. A skót biokémikus-professzor asszony 2011-ben vállalta el az Európai Bizottság elnöke melletti posztot, hogy munkájával segítse a tudományos szempontok és kutatási eredmények érvényesülését az Európai Unió döntéshozatali rendszerében.
Anne Glover a magyar tudományosságot méltatva elmondta: Úgy látja, Magyarországon elismerik a kutatók eredményeit, és e tekintetben Európa más részein is tanulhatnak a magyaroktól. Az EB tudományos főtanácsadója kiemelte a kiváló fiatal kutatók számára elindított, nemzetközi téren is példaértékű Lendület program jelentőségét. Elismerően szólt továbbá arról a közbizalomról, amely a Magyar Tudományos Akadémiát övezi célkitűzéseinek megvalósításában.
Az Akadémián folytatott kötetlen hangulatú kerekasztal-megbeszélésen – amelyen részt vettek a Pálinkás József által 2009-ben elindított, a legkiválóbb fiatal magyar tudósokat itthon tartó Lendület program kutatói, a munkájukat az Európai Kutatási Tanács támogatásával folytató tudósok, illetve akadémikusok – Anne Glover a tudományos eredmények megismertetésének fontosságát hangsúlyozta. „Az a kutatás, amiről nem adnak hírt, nem is létezik” – fogalmazott. A magyar tudomány szerinte nagyszerű eredményekkel büszkélkedhet, ezért „ezeket az eredményeket világgá kell kürtölni”. Úgy véli, a jó – a tényeken alapuló eredményeket az értéktelen, megalapozatlan állításoktól elválasztó – kommunikáció elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a döntéshozók a szakpolitikai problémák megoldásán dolgozva, a lehető legkorábban bevonják az előkészítésbe egy-egy terület legkiválóbb kutatóit. Az EB tudományos főtanácsadója elmondta: Egyik fő célja, hogy a döntéshozóknak minél több uniós tagországban legyen tudományos tanácsadójuk, akik hálózatba szerveződve, egymással együttműködve aktívan képviselhetik a tudománynak és művelőinek az érdekeit.
Pálinkás József a kutatások minél szélesebb körű megismertetésével kapcsolatban úgy fogalmazott: Optimista a tekintetben, hogy fel lehet kelteni az emberek érdeklődését a tudomány iránt, és meg lehet értetni velük az ő életüket is befolyásoló hasznosságát. Az MTA számos kezdeményezése, programja szolgálja ezt a célt.
Látogatása második napján Anne Glover az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetébe látogatott, ahol a többi között két, jelenleg az Akadémia vendégkutatói programja keretében Magyarországon dolgozó honfitársával is találkozhatott. Az agy díjas Freund Tamás által vezetett intézményben Angus R. Silverrel, a University College London Neurobiológiai, Élettani és Gyógyszertani Tanszékének professzorával is beszélhetett, aki januártól Nusser Zoltán, Advanced ERC Grant-nyertes neurobiológus meghívására tölt négy hónapot a világhírű magyar idegtudományi kutatások központjában, ahová – mint fogalmazott – a „kiválóság” vonzotta. Anne Glover megismerkedett az Európai Bizottság által kezdeményezett Emberi Agy Projektben is közreműködő intézet tevékenységével, és megtekintett két, a legkorszerűbb mérőműszerekkel felszerelt laboratóriumot.
Budapesti látogatása utolsó eseményeként az EB elnökének tudományos főtanácsadója a magyar innovációs környezetről, a felfedező és az alkalmazott kutatásoknak a vállalati innovációs teljesítmény növelésében játszott szerepéről rendezett tanácskozáson vett részt.
A Twitter falán általában napi egy-két rövid üzenettel jelentkező Anne Glover budapesti látogatásáról több bejegyzésben számolt be. Így például az általa innovatívnak nevezett Lendület programról, amely meglátása szerint jó példája annak a küzdelemnek, amelyet az MTA az „agyelszívás” ellen folytat, illetve az eszmecserék során szerzett értékes és pozitív szakmai és emberi tapasztalatairól.