Az újság tudósítói azt írják, hogy Magyarország elszánt az alkotmányreformra, így a jövő heti szavazás után várhatóan visszaállít egy sor olyan vitatott részt az alaptörvényben, amelyet az Alkotmánybíróság vagy az európai intézmények eredményesen kifogásoltak. Az ellenzők „alkotmányos puccsnak” minősítették a tavaly elfogadott alaptörvényt és a csatlakozó kiegészítő jogszabályokat, mert azok szerintük gyengítik a fékeket és ellensúlyokat, továbbá veszélyeztetik a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Bajnai Gordon most azt mondja, hogy Orbán idejét múlt intézménynek tartja a fékeket és ellensúlyokat akarata megszelídítésére és a legjobb úton van afelé, hogy eltakarítson minden akadályt forradalma dicsőséges ösvénye elől. A volt miniszterelnök szerint a módosítások beemelnek minden olyan elemet az alaptörvénybe, amelyet korábban elvetett az Alkotmánybíróság, megsemmisítve az orbáni forradalom néhány kulcselemét. De miért folyamodik a hatalom ilyen provokatív lépéshez? Először is népszerűsége erősen hanyatlik. Másodszor zsugorodik a gazdaság, amit bírálók szerint csak súlyosbít a Fidesz unortodox politikája. Orbán azonban úgy találja, hogy politikailag kifizetődik, ha a külföldi bankokat és az uniós beavatkozást teszi felelősség a gondokért. Boros Tamás, a Policy Solutions vezetője úgy látja, hogy ez a taktika bizonyos elemeiben be is válik a szavazók körében. Azon kívül, mint mondja, Orbán rosszul viseli a vereséget. A Fidesz filozófiája az, hogy megpróbál megnyerni minden harcot, hogy senki ne szóljon bele a dolgaiba. Végül pedig jogi megfontolások is belejátszhattak a fejleményekbe, mert Kim Lane Scheppele szerint a decemberi alkotmánybírósági döntés azzal fenyegetett, hogy megbuktatja a fiatal demokraták alkotmányos rendszerét. Valamit tehát tenni kellett, és ez az, hogy az alaptörvényben rögzítenek bizonyos vitatott elemeket. Az európai Bizottság illetékesei úgy látják, még nem világos, mennyire válhatnak súlyossá az események Budapesten, de figyelemmel kísérik azokat. A baj az – hangsúlyozzák uniós szakértők – hogy ha a magyar parlament elfogadja a módosításokat, akkor Brüsszel nagyjából már kimerítette szűkös eszköztárát tavaly, amikor megpróbálta megállítani Magyarországot, nehogy az visszacsússzon a demokratikus normák alkalmazásában. Csakhogy Budapest most újra támad.
Washington Post/abcnews/ap
Kedvező ítélet született a médiahatósággal szemben elhúzódó jogi csatában az ellenzéki Klubrádió számára, amely így fokozottan bízik abban, hogy hosszú távra kap működési engedélyt. Idáig, több mint két éven át a kizárólag kormánypárti tagokból álló médiatanács innovatív jogi eszközökkel folyamatosan megtagadta, hogy több évre frekvenciát adjon az adónak. Ami a mostani döntést illeti, a Klubrádió szerint tanácsnak immár nincs más választása, mint hogy leüljön tárgyalni velük a végleges megoldásról, a másik oldal viszont csupán annyit közölt, hogy tanulmányozza a verdiktet. Ez azt is jelentheti, hogy a hatóság továbbra is figyelmen kívül hagyja a bíróság akaratát és új pályázatot ír ki. Bár az Európa Tanács januárban úgy értékelte, hogy Magyarország hajlandó a testület ajánlásainak megfelelően módosítani a médiatörvényt, szakértők szerint az elért kompromisszum, beleértve a Média Tanács elnökének egyszeri mandátumát, nem elegendő a sajtószabadság érdemi javítására. A kormány bírálói a Klubrádió küzdelmét emblematikusnak tartják a médiaszabályozás szempontjából.
Bloomberg
A londoni Capital Economics előrejelzése szerint Matolcsy György a külföldi adósság csökkentésére kész akár radikálisabb lépésekre is, hogy megpróbálja nem szokványos lépésekkel fellendíteni a gazdaságot. Így a jegybank támogathatja a háztartások devizában jegyzett tartozásainak átváltását forintra, méghozzá kedvezményes árfolyamon. A veszteségeket a kereskedelmi bankok állnák, vagy az MNB valutatartalékaiból fedeznék. Varga Mihály, az új gazdasági miniszter már jelezte, hogy a kormány és a Nemzeti Bank fontolóra veszi a devizakészletek felhasználását a növekedés beindítására, illetve jelzáloghitelesek megsegítésére. Igaz, azt is hozzátette, hogy e célból mindenképpen együttműködnek a bankokkal. Utóbbiak két éve erősen mínuszba kerültek egy hasonló mentőakció miatt, amelyhez Európa legmagasabb bankadója társult. Ily módon működésük gazdaságtalanná vált, és ez kihatott mind a hitelezésre, mind a magyar gazdaság növekedésére.
A forint jegyzése már második napja esik és több mint öthetes mélypontot ért el az euróhoz képest, mivel a piacon elterjedt az a feltételezés, hogy a kormány a valutakészletek apasztására használja fel megnövekedett jegybanki befolyását. A Société Generale szakértője szerint szerint éppen ez az a politika, amely véget vethet a forintkötvények kb. 9 hónapja tartó keresletének. A DZ Bank pedig úgy látja, hogy a magyar fizetőeszköz a következő napokban továbbra is nyomás alatt marad és még az is elképzelhető, hogy áttöri a 300-as határt. Az OTP elemzői további szerény esésre számítanak a magyar állampapírok hozamát illetően, mivel a piac beárazza a további lazítást.
Human Rigths Watch (Forrás: médiajogfigyelő)
Az emberi jogi szervezet európai igazgatója levélben fejezte ki aggodalmát és kiábrándultságát, amiért az Európa Tanács elnöke nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon haladás tapasztalható a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét szavatoló jogszabályok átalakításában. Az üzenet rámutat, hogy a reformok nem igazodnak kellőképpen az strasbourgi testület ajánlásaihoz, pl. a médiahatóság, vagy az Országos Bírósági Hivatal elnökének mandátuma kapcsán. De idesorolja a Klubrádió ügyét is. Vagyis Magyarország nem tesz eleget az ET-tagsággal vállalt kötelezettségeinek. És az igazságügyi tárca január végi nyilatkozata arra utal, hogy a magyar kormány nem hajlandó további reformokra. Ezért a Human Rights Watch felszólítja Jaglandot, hogy az továbbra is igyekezzen rászorítani a magyar felet a szükséges változtatásokra, azokért nyilvánosan is lépjen fel, mindaddig, amíg Magyarország nem alkalmazza teljes mértékben az Európa Tanács javaslatait.