Az Európai Parlamentben holnap ismét vitát rendeznek Magyarországról. A várhatóan 15,30 körül kezdődő megbeszélés legfontosabb témája, hogy milyen változások történtek a jogállamiság, az alapvető uniós értékek és emberi jogok területén a 7-es cikk szerinti eljárás megkezdése óta.
„Magyarországon folytatódnak az alapvető emberi jogok elleni támadások. Csak a példa kedvéért: tavaly november 28-án 476 médiumot vontak össze egy hatalmas kormánypárti média-konglomerátumba, és fennáll annak is a veszélye, hogy a frissen létrehozott közigazgatási különbírósági rendszer nem lesz független a kormány befolyásától, mivel a törvény az igazságügyi miniszternek rendeli alá” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
„Nagyra értékeljük, hogy az EP-képviselők nagy többsége szeptemberben kiállt a magyar emberek mellett. A 7-es cikk szerinti eljárás megindításával piros lapot mutattak fel a magyar kormánynak, és felszólították: itt az ideje, hogy visszatérjen a közös uniós értékek szerinti kormányzáshoz.”
„Kérjük az uniós országokat: tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy a magyar kormány ne folytathassa következmények nélkül a jogállamiság szisztematikus lebontását és az emberi jogok megsértését – hangoztatta a nemzetközi civiljogi szervezet magyar vezetője. – Az EU elnökségét jelenleg betöltő Romániának világossá kell tennie, hogy milyen menetrend szerint képzeli el a 7-es cikk tárgyalását az Általános Ügyek Tanácsában. A helyzet a napnál is világosabb: a tagországok közös felelőssége, hogy kiálljanak a magyar emberek mellett, és ne hagyják, hogy az eljárás feledésbe merüljön.”
Az EP képviselők 2018. szeptember 12-i döntése értelmében az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 7. cikkének 1. bekezdése alapján az Európai Tanácsnak meg kell vizsgálnia, hogy Magyarországon valóban fennáll-e a közös uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. Az ügy jelenleg az Európai Tanács Általános Ügyek Tanácsa előtt van.
Számtalan nemzetközi és hazai szervezet, köztük az Európai Bizottság, ENSZ szervek, az Európai Tanács, illetve civil szervezetek figyelmeztették az évek során a magyar döntéshozókat a jogállamiság és az emberi jogok rohamos lebomlására és a hatóságok által elkövetett jogsértésekre.
Az elfogadott jelentés tizenkét területen sorol fel súlyos kifogásokat, köztük van az igazságszolgáltatási rendszer működésének és a bírók függetlenségének aláásása, a véleménynyilvánítás és egyesülés szabadságának korlátozása, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, illetve az olyan sérülékeny csoportok ellen elkövetett jogsértések, mint a romák, zsidók, migránsok, menedékkérők és menekültek.