Kohl ugyanakkor a barátjának nevezi Orbánt, akivel egyformán vélekednek a földrész ügyeiben. Ezzel együtt úgy látja, hogy az EU szakítópróba előtt áll. Ha visszatér a régi, nemzetállami gondolkodáshoz, az a békét és a szabadságot veszélyeztetné. Ezért Kohl azt ajánlja, hogy a tagállamok ne egymás ellen, hanem vállvetve lépjenek fel, tanúsítsanak megbízhatóságot és kiszámíthatóságot egymás között. Úgy gondolja, hogy az egységnek a sokszínűségen keresztül kell érvényesülnie. A nemzeti sajátosságokat tiszteletben kell tartani, mert gazdagítják a palettát. Egyben jelzi, hogy igencsak aggódik, mert Európának ismét egy irányba kell húznia, és ebből Magyarország sem maradhat ki.
Óvatosan védelmébe vette Orbán Viktort a német kereszténydemokraták legtekintélyesebb EP-képviselője – tudható meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung írásából. Elmar Brok szerint a magyar kormányfő elmegy a határig, szívesen provokál és van kedve az intellektuális összecsapásokhoz. Vele szemben a német politikus Kaczynskit nyomasztó nemzeti-konzervatív fundamentalistának minősítette. Az újság megjegyzi, hogy Brokot szoros kapcsolatok fűzik Orbánhoz, de ebbe belefér a bírálat is. Most pl. a Kohllal tervezett megbeszélésről azt mondta, hogy a magyar vezető még rengeteget tanulhat az egykori kancellártól. Legfőbbképpen azt, hogy Európa csak akkor virágzik, ha az államok egyenlően osztják el a terheket, és ha erősítik a közösségi intézményeket.
Az EP liberális frakciójának vezetője úgy ítéli meg, hogy az uniónak, az Egyesült Államoknak és a NATO-nak végre le kell vonnia a következtetéseket, mivel Magyarországon és Lengyelországban kirívó módon megsértik az európai és a nyugati értékeket – olvasható az osztrák Der Standard elemzésében. Verhofstadt szerint bekövetkezett a jogállamiság válsága, olyannyira, hogy ha a két állam ma akarna bejutni az EU-ba, nem is vennék fel. Az európai tervet a szétesés fenyegeti, miközben virágzik a populizmus és a nacionalizmus. A magyarok és a lengyelek kockára teszik a nehezen kivívott demokratikus normákat, közvetlenül aláássák az integráció célját.
Orbán Viktor alatt módszeresen támadások érik a liberál-demokratikus értékeket. A miniszterelnök tekintélyelvű, nacionalista útra vitte az országot, a menekültválságot pedig arra használta ki, hogy saját népszerűsége végett erősítse az „ostromlott vár”-mentalitást. Ehhez alapjogokat hagynak figyelmen kívül, korlátozzák a sajtó szabadságát, ördögnek festik le a migránsokat.
Orbán mindent megtesz, hogy gyengítse az uniót. A magyarok és a lengyelek irányítják a szélsőjobbos napirendet, amely az egész kontinensen megvetette a lábát. A két országban csak úgy lehet fordulatot elérni, ha a lakosság rájön, hogy a nacionalizmus a mai világban a csupán látszatbiztonságot, a gazdaságban pedig eljelentékeledést eredményez. A két állam nélkül nem lehetséges az egyesült Európa. Ám a két népnek el kell gondolkodnia azon, hogy a NATO és az EU a demokrácián, az egyéni szabadságon és a jogállamiságon alapul. Ha valamely kormány elveti ezeket az elveket, az a szövetség összefogását veszélyezteti.
Ezért fontos most, hogy az USA és más katonai szövetségesek kiálljanak és ragaszkodjanak az ellenőrző mechanizmusok fennmaradásához. Ha Kaczynskiék tovább makacskodnak, nem szabad megtartani Varsóban a NATO-csúcsot. A magyar és a lengyel kormányt emlékeztetni kell arra, hogy Putyin igyekszik megosztani mind az uniót, mind az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét. Budapestnek és Varsónak el kell fogadnia közösség alapértékeit ahhoz, hogy az orosz szándékok meghiúsuljanak. Ám az is nagyon fontos, hogy az EU alakítson ki átfogó rendszert a jogállamiság megóvására. A magyar és a lengyel vezetés azt hangoztatja, hogy védi a nemzeti érdekeket. Ám tényleg érdeke a két országnak, hogy kizárják a NATO-ból és Európából?
Ausztriában a rendőrség, illetve a Belügyminisztérium képviselői már az érintett földtulajdonosokkal tárgyalnak az érintett, 4 méter széles sáv átengedéséről, mivel kerítés épül Körmend magasságában, a határ túloldalán – számol be a fejleményekről a Kurier. Moschendorf/Nagysároslak és Heiligenbrunn/Szentkút között két kilométer hosszan ezzel a létesítménnyel akarják megakadályozni az illegális határátlépéseket, miután arra számítanak, hogy a Körmenden kialakított 350 személyes sátortáborból sokan megpróbálnak majd átszivárogni. A bérleti díj erdős részek esetén négyzetméterenként 10 cent, ha szántóföldről van szó, akkor20. Azárral különben a határátkelőhöz próbálják terelni az érkezőket. Az építkezést akkorra kell befejezni, amikor Körmenden megnyílik a központ. Nickelsdorfnál/Miklóshalmánál és Heiligenkreuznál/Rábakeresztúrnál hasonló kerítés terveznek, de azokat csak szükség esetén állítják fel.
A párizsi Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének alapítója szerint Kelet-Európában a Szovjetunió bukása után természetesnek vették, hogy a Nyugat befogadja és masszívan támogatja őket – írja a francia Le Figaro. Thierry de Montbrial ugyanakkor megjegyzi, hogy napjainkban Magyarország és a régióból mások is szigorúan jogi szempontból viszonyulnak az EU-szerződésekhez, viszont a jelek szerint nem igazán kérnek az Európa-ház politikai részéből. Ezek az államok gyakran hasonlítják a brüsszeli irányítást a szovjet imperializmushoz.
Egyesek arról álmodnak, hogy megerősítik kapcsolataikat az Egyesült Államokkal, amelynek az az előnye, hogy messze van. Ilyen széteső viszonyok közepette a nyugati országok igencsak gondban vannak az alkalmazkodással, miközben maguk is küszködnek a populizmussal.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy pl. a menekültek ügyében elfoglalt magyar álláspont összefügg az unió külső határainak nem megfelelő védelmével.