A különféle ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások szolgálatában teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Ha az ügyet párbeszéddel nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
A Bizottság a ma a többi között a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan és felszólító levelet küld Magyarországnak az alábbi ügyekben:
# a hulladékgyűjtési és -újrafeldolgozási célkitűzések teljesítése (az ügyben minden tagállam érintett),
# a levegőminőségre vonatkozó előírások teljesítése (csak Magyarország érintett),
# az Energia Charta Egyezmény alapján folyó, EU-n belüli választottbírósági eljárásokban képviselt uniós álláspont aláásása, a bíróság ítélkezési gyakorlatától való eltérés (csak Magyarország érintett),
# a pénzmosási irányelv magyar jogba való megfelelő átültetése (csak Magyarország érintett),
# az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv végrehajtása (kiegészítő felszólító levél, 2 tagállam érintett).
A Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsát ki az alábbi ügyekben:
# az európai elfogatóparancsra vonatkozó, határokon átnyúló bírósági eljárásokra vonatkozó szabályok megtartása (4 tagállam érintett),
# a hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról szóló irányelv nemzeti jogba való teljes körű átültetése (14 tagállam érintett),
# a légi navigációs szolgálatok teljesítmény- és díjszámítási rendszerének helyes alkalmazása (17 tagállam érintett),
# az uniós szabályok megtartása a Duna Bizottságban való szavazáskor (4 tagállam érintett).
A Bizottság a Bíróság elé idézi Cseh-és Magyarországot az ügyvédi segítség igénybevételéhez és a szabadságelvonás ideje alatti kommunikációhoz való jogra vonatkozó szabályok helyes átültetésének elmulasztása miatt. (sajtóközlemény a magyar ügyről)
