A három tömörülés elnöke a közös május elsejei nagygyűlésen olvasta fel az egyesülési nyilatkozatot. Székely Tamás, az ASZSZ elnöke kiemelte: az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején kialakult szakszervezeti struktúra megújulás nélkül már nem alkalmas a hatékony dolgozói érdekképviseletre.
Varga László, a SZEF elnöke elmondta, hogy az egyesüléssel létrehozzák az egységes szakszervezeti konföderációt a hazai munkavállalók, a versenyszférában, a közüzemekben dolgozók, a közszolgálatban állók jövője érdekében.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kiemelte: olyan szövetséget szeretnének, amely eredményesen harcol a végzett munka elismeréséért, a nagyobb biztonságért, a méltó életkörülményekért.
A szerdai nagygyűlésén a három konföderáció összesen csaknem 70 tagszakszervezete képviseltette magát, az érdekképviseletek közlése szerint a tömeg betöltötte a városligeti Kós Károly sétány Hősök tere és Széchenyi fürdő közötti részét. A színpadon kisfilmeket vetítettek, amelyekben a munkavállalók a tavaly júliusban hatályba lépett Munka törvénykönyvének rendelkezéseit bírálták.
Pataky Péter,Székely TamásésVarga Lászlófelváltva olvasta fel az egyesülési nyilatkozatot, amely szerint a sokszínű, versengő szakszervezeti szerveződés az első években hozott eredményeket, de a későbbiekben az együttműködés helyett az elkülönülés és az ellenségeskedés vált jellemzővé. „Ezt a pártpolitika mindig kihasználta és saját céljaira használta fel, tovább nehezítve a sikeres munkavállalói érdekvédelmet” – áll a nyilatkozatban.
Az ASZSZ, az MSZOSZ és a SZEF szerint a kormányok, együttműködve a tulajdonosokkal és vállalkozókkal a szakszervezetekkel szemben esetenként megosztó, egyoldalú politikát folytattak. „2010 óta különösen jellemző, hogy kizárólagos előnyben részesítenek egyeseket, és semmibe vesznek másokat” – hangsúlyozták.
Az elnökök a nyilatkozatban lefektették, milyen szövetséget képzelnek el. Olyan együttműködést szeretnének, amely határozottan vállalt alapértékeken nyugszik. Ezek a szolidaritás, az esélyegyenlőség, a demokrácia, a hazafiság, az európaiság, a jogállamiság, a pártsemlegesség.
Szeretnék tiszteletben tartani a szerveződés szabadságát, a tagszervezetek, ágazatok önállóságát , és olyan belső együttműködést kialakítani, ami biztosítéka a hatékony érdekérvényesítésnek.
Az új konföderációnak az anyagi és szellemi erőforrások egyesítésével megfelelő képzést, hatékony szakértői hátteret és érzékelhető helyi, területi, és nemzetközi jelenlétet kell biztosítania a tagszakszervezeteknek, ezenkívül összehangoltan kell képviselnie a párbeszédfórumokban a közös érdekeket.
A nyilatkozat szerint az új szervezet nyitott és befogadó minden szakszervezet és szövetség irányában és kész a dolgozók érdekeit szolgáló szakszervezeti együttműködésre.
Az érdekképviseletek vezetői hangsúlyozták, hogy szeretnék a tagság, a dolgozók érdekeit az ország, a társadalom, a gazdaság érdekeivel összhangban képviselni, és szeretnének megkerülhetetlenek lenni a mindenkori kormány és a gazdasági hatalom képviselői számára. Hozzáfűzték: készek és képesek kölcsönösen előnyös megállapodásokat kötni a kormánnyal, a munkáltatókkal. ”Nem keressük, de vállaljuk a harcot, ha az általunk képviseltek jogos érdekeiért kell kiállni” – olvasható a nyilatkozatban.
A nagygyűlés után tartott sajtótájékoztatónSzékely Tamáselmondta: a szervezett munkavállalók kétharmadát öleli fel az ASZSZ, az MSZOSZ és a SZEF; ez legalább 300 ezer szakszervezeti tag, de rajtuk keresztül több millió munkavállaló érdekeit képviselik. Pataky Péter hangsúlyozta, hogy már megalakultak azok a munkacsoportok, amelyek dolgoznak a szövetség összehangolásán, így például megvitatják a vagyoni, szervezeti, jogi, infrastrukturális és szakmai részleteket.
Várhatóan az év végéig állapodnak meg a részletekről – fűzte hozzá, kiemelve, hogy egy demokratikus szervezet demokratikus döntéseket hoz. Kérdésre válaszolva elmondta: még nem tudják, hány elnök lesz, valamint azt sem, milyen formában gyakorolják a vezetést.
Mesterházy tolvajnak nevezte az Orbán-kormányt
Tolvajnak nevezte az Orbán-kormányt Mesterházy Attila MSZP-elnök pártja városligeti majálisán. A szocialisták a kisebb baloldali pártokat is bevonnák abba a megállapodásba, amelyet az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért választási szövetséggel kötöttek a közös egyénijelölt-állításról.
Az MSZP elnöke azt mondta,Orbán Viktornem a közérdeket szolgálja, hanem a fideszes klientúra mohóságát elégíti ki. „Orbánék minden döntése mögött a pénz, a haszonszerzés, a meggazdagodás vágya áll. Szabad prédának tekintik a gazdaságot, hűbérbirtokuknak az országot” – jelentette ki, utalva a földbérleti és a trafikpályázatokra.
Arról is beszélt, hogy bár a miniszterelnök szavakkal magasztalja, igazából lenézi a munkásokat, az alkalmazottakat, a szegényeket. A kormányfőt okolta azért, hogy nem növekszik a gazdaság, elviselhetetlenül magasak az árak, tömegessé vált a szegénység, csaknem 500 ezer gyerek éhezik, és négymillió magyar él a létminimum alatt.
Mesterházy Attila azt mondta, leváltják „Orbán Viktorhazugságra, megfélemlítésre és korrupcióra épülő rendszerét”, és számon kérik a felelősöket. Hangsúlyozta azonban, hogy a jelenlegi ellenzék előtt álló feladatoknak ezzel nincs vége: „új rendszert kell felépíteni, amely egy új, igazságos Magyarország lesz”. Ehhez világos vízió, megvalósítható program és a tenni akaró emberek mindennapi munkája kell. Az MSZP programja felelős gazdaságpolitikát, igazságos társadalompolitikát és erős demokráciát kínál, több munkahelyet, tudás alapú gazdaságot, a szociális válság enyhítését, a közszolgáltatások fejlesztését – mondta. Hozzátette, pusztán a kormányváltástól nem lesz egy csapásra nagyobb a jólét, de több lesz a kormányban a tehetség és a szakértelem.
Mesterházy Attila azt is kiemelte, hogy a „rendszerváltozáshoz” erős többség kell, ezért sem politikai, sem technikai akadálya nem lehet annak, hogy az ehhez szükséges ellenzéki egység megszülessék.
Bejelentette: evégett megküldi a Demokratikus Koalíciónak (DK), a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, a Szövetségben Együtt Magyarországért pártnak és aFodor Gáborvezette Liberálisoknak azt a megállapodást, amelyet a szocialista választmány szombaton Bajnai Gordonnal, az Együtt–PM szövetség vezetőjével kötött. Ebben egyebek mellett arról állapodtak meg, hogy a parlamenti választáson az egyéni körzetekben egy közös jelöltet állítanak a Fidesszel szemben.
Mesterházy Attila felszólította a kormányfőt, kényszerítse Balogh József fideszes képviselőt arra, hogy „tűnjön el a közéletből”, miután kiderült, hogy „több éven át verte a feleségét”.
Horváth Csaba, a szocialista párt alelnöke és fővárosi frakcióvezetője arról beszélt, kevesebb mint négyszáz nap van a parlamenti választásig, és nem sokkal később lehetőség nyílik arra is, hogy a budapestiek leváltsák Tarlós Istvánt. A főpolgármesterről az MSZP-s politikus azt mondta, nem a budapestiek érdekét képviseli, amit szerinte az is alátámaszt, hogy „átjátszotta” az iskolákat és a kórházakat az államnak.
Az MSZP majálisa már reggel elkezdődött, fellépett mások mellett a 100 Folk Celsius, Harangozó Teri, Dopeman és a Magyar Állami Népi Együttes, délután pedig további koncertekkel készülnek a városligeti Nagyréten.
A szocialista politikusok a párt sátrában vesznek részt pódiumbeszélgetéseken, emellett játszótér és egészségügyi szűrés is várja a majálisozókat az MSZP rendezvényén.
Mesterházy pártelnök beszédét Gyurcsány Ferenc DK-elnök is meghallgatta, miután beszédet mondott pártja majálisán, ugyancsak a Városligetben.
Gyurcsány: a kormány leváltáshoz nem elég egy-két párt paktuma
A kormány leváltásához nem egy-két párt paktumára, hanem széles demokratikus összefogásra van szükség – jelentette ki a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti, a Városligetben tartott május elsejei ünnepségén Gyurcsány Ferenc.
A DK elnöke, aki a kormányt botrányosnak, az ellenzéket pedig teszetoszának nevezte, hangsúlyozta: nem elég megállapodni az egyéni képviselőjelöltekről, közös demokratikus ellenzéki lista kell. A politikus világossá tette, hogy nem aspirál a kormányfői posztra. Kijelentette: függetlenül attól, hogy ki kit szeret, annak kell a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltjévé válnia, akinek a pártját a legtöbben támogatják. „A legrosszabb Mesterházy, a legrosszabb Bajnai is jobb, mint a legjobb Orbán” – mondta.
„Én rohadtul utálom a pávatáncot. Akkor is utálom, hogyha ezt a kormány járja, akkor is utálom, hogyha ezt az ellenzék járja” – jelentette ki a DK vezetője néhány száz hallgatója előtt. Egyúttal hangsúlyozta, hogy az ellenzéki összefogás során „nem finnyáskodunk”, mert az Orbán Viktorral szemben álló demokratikus sokaságban szükség van mindenkire.
Szavai szerint „nem nyaralni megyünk a Balatonra, és ehhez keresünk családi társakat”. Az ellenzékben szükség van Bokrosra, Kunczéra, Fodorra, a szociáldemokratákra, Schmuckra, a DK-ra, a Szemára, a szakszervezetekre és a civilek sokaságára – mondta.
A szabad Magyarország ellenfelei nem Brüsszelben vannak, hanem a Lendvai utcában és a kormányban – folytatta. Akik szabad Magyarországot akarnak, azoknak szembe kell fordulniuk mindazzal, amit ma Orbán Viktor jelent – hangsúlyozta. A jelenlegi miniszterelnök ugyanis szembefordult a magyar történelem évszázados, haladó örökségével – tette hozzá.
A közélet botrányok sorozatából áll – folytatta Gyurcsány Ferenc. Emlékeztetett arra, hogy a Laborc–Portik-üggyel kapcsolatban a kormánypárti politikusok azt mondják, ők soha nem találkoznának bűnözőkkel. „Őszintén szólva nem tudom, hogy akkor hogyan tartanak frakcióülést” – közölte.
Oly áhítatosan tudnak beszélni a család szentségéről és hogy ezt nyomatékosítsák, „egy-két pofonnal megtoldják” – mondta a politikus, aki szerint a regnáló hatalom velejéig romlott és erkölcstelen. Mindig voltak romlott politikusok – közölte, de véleménye szerint, akik ma hatalmon vannak, azok privatizálják a törvényhozást, és azért alakítják át az alkotmányos rendet, hogy ők, rokonaik és szomszédjaik gazdagodjanak.
A volt kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy nem kérnek a „szenteskedő” államhatalomból, mert a „magyar alkotmány” szerint az állam és az egyház különváltan végzi a dolgát.
Azt is leszögezte, hogy az ellenzéki pártoknak nincs okuk egyetérteni a határon túli magyarok szavazati jogával. „Ne szavazzon, ne döntsön az, aki nem visel felelősséget döntésért” – érvelt. Szavai szerint nem kell bocsánatot kérni a 2004-i népszavazásért, és nem kell bocsánatot kérni 2006 őszéért sem. 2006-ban a rendőrség – ha hiba nélkül nem is – az alkotmányos rendet védte – jelentette ki. Voltak a rend őrei, voltak tudatos bajkeverők és a bajkeverésbe véletlenül vagy szándékosan belekeveredő békés emberek – mondta.
„Nem hátrálni, nem elnézést kérni, hanem beleállni” – összegezte Gyurcsány Ferenc.
Bajnai Gordon szakszerű kormányzást ígért
A gyarapodást, a biztonságot és a nyugalmat hosszú távon visszahozó, szakszerű kormányzást ígért Bajnai Gordon volt miniszterelnök a Magyar Szolidaritás Mozgalom városligeti majálisán.
Az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért (PM) Választási Szövetség vezetője a munka világáról szóló fórumon hangsúlyozta, kormányra kerülve úgy változtatnák meg „Európa legigazságtalanabb adórendszerét”, hogy az átlagbér fölött kereső munkavállalókig bezáróan mindenki jövedelme emelkedhessen, és kizárólag a legtehetősebb nyolc százaléknak kelljen többet fizetnie. Terveik szerint a minimálbér nettó értéke 8–10 ezer forinttal emelkedhetne – mondta.
A volt kormányfő kiemelte: az igazságtalan rezsicsökkentés helyett valódi, 30 százalékos fűtéskiadás-megtakarítást eredményező energiakorszerűsítésbe kezdenének, és minden társasház szigetelését felújítanák.
Ezzel összefüggésben megjegyezte, a kormány „nagy rezsiátverése” csak a választásokig tarthat, ráadásul addig is leginkább azokat segíti, akik az úszómedencéjüket fűtik.
Szólt arról is, szükség van a közmunkára, de azt teljesen másképp szerveznék. Bajnai Gordon szerint ugyanis szükség van a szakképzés programba építésére, mert a közmunkások a későbbiekben csak így tudnak majd elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Kiemelte, kormányzása idején közmunkával a minimálbérrel megegyező jövedelmet lehetett szerezni, ezt szintén visszaállítanának. A közmunka-programokon túl létrehoznák az államilag támogatott piaci munkahelyek kategóriáját – folytatta, hozzátéve, hogy az így foglalkoztatottak hajthatnák végre a tervezett állami fűtéskorszerűsítéseket is.
Bajnai Gordon külön kitért a leghátrányosabb helyzetű észak-kelet-magyarországi régióra, hangsúlyozva, hogy 300 milliárd forint összegű európai uniós forrást kizárólag ennek a térségnek különítenének el, amelyet az oktatásra, az egészségügyre és ipari parkok létesítésére fordíthatnának. Élhető helyet akarnak teremteni a térség minden településén – folytatta, aláhúzva, hogy a munkahely-teremtési támogatások mellett, segítenék a térségből származó, de Budapesten diplomát szerző fiatalok visszatelepülését. Gyorsított bírósági felülvizsgálatokat tartanának az állami földbérlet-pályázatok ügyében, és igazságot szolgáltatnának azoknak a helyi gazdáknak, akik elől elhappolták a földet az új földesurak – fogalmazott.
Kiemelte, programjuk arról szól majd, miként állítanák helyre a társadalmi békét, az összefogást és a szolidaritást. A volt kormányfő szerint a kormány a politikájával azt üzeni az embereknek, hogy vagy megszokják a reménytelenséget, a kiszolgáltatottságot, vagy megszöknek. „Mi nem akarjuk megszokni ezt a rendszert, megszökni sem fogunk” – fogalmazott, hozzátéve: a jövő évi választásokon az emberek arra szavazhatnak, hogy visszavegyék saját sorsuk irányítását.
Bajnai Gordon üdvözölte a három szakszervezeti konföderáció május 1-jén kötött összefogását. Mint mondta, ez logikus lépés volt arra, hogy a kormány „kilóra meg akarja venni” a szakszervezetek egy részét.
Kónya Péter, az Együtt 2014–PM választási szövetség társelnöke megszólalásában arra emlékeztetett, hogy a Fidesz által megváltoztatott új munka törvénykönyve kiszolgáltatottá tette a munkavállalókat, amin mindenféleképpen változtatnának. Sürgette tovább a sztrájktörvény módosítását is, mivel szerinte az „Orbán–Simicska-rezsim” ellehetetlenítette a dolgozók törvényes munkabeszüntetésének lehetőségét.
Jávor Benedek, az Együtt 2014–PM másik társelnöke arra figyelmeztetett, hogy Magyarországnak nem a munkaerő árában, hanem képzettségében kell felvennie a versenyt a világgal. Olyan megoldásra van szükség, amely növeli a foglalkoztatást, egyben európai színvonalú életminőséget is biztosít, hogy a most külföldre vándorlók is el tudják képzelni jövőjüket Magyarországon – fejtette ki.
Bajnai Gordon kora délután tárgyalt a közös szakszervezeti konföderáció létrejöttét bejelentő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Autonómok és a Szakszervezetek Együttműködési Fórum (SZEF) vezetőivel. A megbeszélés után a volt kormányfő az MTI-nek elmondta, azért jött a szakszervezeti sátorhoz, hogy gratuláljon a konföderációknak a bejelentéshez. Kifejtette: attól függetlenül, hogy éppen ki van kormányon vagy ellenzékben, Magyarországnak érdeke, hogy legyen egy erős, egységes munkavállalói érdekképviselet. Ez érdeke a munkavállalónak, a munka világának is, és segíti, hogy Magyarországon hosszú távon több és jobb munkahely legyen – mondta.
A választási szövetség jelezte az érdekképviseleteknek, hogy az általuk elkészített programot, a munka törvénykönyvének átalakítását és a konkrét foglalkoztatást segítő programokat a rendelkezésükre bocsátják, és egyeztetéseket kezdeményeznek azért, hogy megismerjék a szakszervezetek véleményét.
„Olyan politikai kultúrában gondolkozunk – szemben a mostanival – ahol az érdekeltekkel mindig egyeztetnek minden programról” – fogalmazott Bajnai Gordon.
Kérdésre válaszolva azt is kiemelte: választási együttműködésről nem volt szó, mivel a szakszervezetek nem politikai céllal egyesültek, „nekünk mint szakszervezetekkel van velük feladatunk, hogy a munka világáról egyeztessünk”.
Gaskó István: újra kell tárgyalni a Munka törvénykönyvét
A Liga Szakszervezetek szerint újra kell tárgyalni a tavaly júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyvét (Mt.), mert abban mintegy 250 olyan rendelkezés van, amely hátrányos a munkavállalók számára.
Ezt Gaskó István, a konföderáció elnöke jelentette be szerdán Budapesten, a munka ünnepe alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: tárgyalóasztalhoz hívják a kormányt és a munkaadókat, akikkel legkésőbb szeptemberben el akarják kezdeni az egyeztetéseket az Mt.-ről, hogy a módosítások legkésőbb 2014. január elsejétől hatályba léphessenek.
A Liga követeli a sztrájktörvény módosítását is, annak érdekében, hogy az – ellentétben a mostani helyzettel – ne tegye lehetetlenné a sztrájkjog gyakorlását – mondta.