Május 1-jétől honfitársaink is szabadon vállalhatnak munkát Ausztriában, az ottani munkavállalókkal egyenrangúak 
lesznek. A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. anyavállalata, az ausztriai Trenkwalder kutatása szerint a 
munkaerőpiac-nyitással kapcsolatosan kedvezőek a várakozások: a megkérdezett osztrák vállalatoknak csaknem 
kétharmada úgy gondolja, hogy a nyitás jó hatással lesz a helyi munkaerőpiacra. A megkérdezettek 6,4 
százalékának már konkrét tervei is vannak külföldi munkaerő alkalmazására, 56,4%-uk még nem hozott döntést 
vagy jelenleg nem keres külföldi munkatársakat, de nyitott a lehetőségre. Több mint 40 százalékuk pedig már 
jelenleg is alkalmaz munkavállalókat az érintett országokból.

A földrajzi szempontok szintén fontosak az ausztriai vállalatok számára: a kutatásban részt vevő cégek 
Magyarországot részesítik előnyben, hiszen megkérdezettek 57,8%-a elsősorban hazánkból vár alkalmazottakat. Ez 
részben annak is köszönhető, hogy Magyarország és Ausztria kölcsönösen elismerik egymás szakképzéseit. 
Összességében elmondható, hogy fontos szempont a szakképzettség, és szükség van a környező országok nyelveit beszélő munkaerőre. Így nem meglepő, hogy a magyarokon kívül igen keresettek a szlovákok (48%) és a szlovénok (44%) is. 

A legnagyobb kereslet az ipari (32,5%) és kereskedelmi (28,9%) szektorban várható, valamint bizonyos irodai, 
technikai területeken (18,4–18,4%). Igény mutatkozik a magyar munkaerő iránt az építőiparban is (15%).

A kutatást végző Trenkwalder magyarországi értékesítési és marketing vezetője, Köves Balázs véleménye szerint 
”nem várható kritikus munkaerő-kiáramlás Ausztriába. Az osztrák vállalkozások csupán 37%-a érzi úgy, hogy kellő 
ismerettel rendelkezik a törvényi és piaci változásokról, továbbá az Ausztriában érvényes szigorú törvényi 
szabályozások (például azonos bérek) miatt a magyar munkaerő nem esik kedvezőbb elbírálás alá a 
munkafeltételeket tekintve. Sőt, ahhoz, hogy külföldi munkavállalót vonzzanak az osztrák cégek, az azonos 
bérfeltételek mellett olyan többletköltségekkel is számolniuk kell majd, mint a szállás biztosítása vagy egyéb 
szervezési költségek. A konstrukció létjogosultsága elsősorban abban rejlik, hogy az érintett munkakörökben 
alkalmazott bérszínvonalon a helyi munkaerő már kevésbé szívesen vállal munkát, így az egyenlő bérek ellenére is 
várható kereslet a magyar munkaerő iránt. Magyar oldalon közvetetten a külföldi munkavállalás növelheti a 
foglalkoztatottságot, hiszen annak ellenére, hogy a kiutazó munkavállalók nem elsősorban a munkanélküli rétegből 
kerülnek ki, a megüresedett álláshelyeket pótolniuk kell a hazai vállalatoknak.” 

Köves, aki a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke is, a munkaerőpiac-nyitás 
kapcsán hozzátette: fontos lenne megszüntetni a magyar cégek számára hátrányos megkülönböztetést, amely 
szerint a hatályos magyar jogszabályok értelmében külföldi – EGT-tagállamokban működő – munkaerő-kölcsönző 
cégek szabadon kölcsönözhetnek magyar munkáltatókhoz külföldi állampolgárokat. Ugyanakkor magyar 
kölcsönbeadó kölcsönzésre nem kaphat harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására engedélyt.

Ezt a magyar cégek számára hátrányos megkülönböztetést számolná fel az SZTMSZ jogszabály-módosítási 
javaslata, amely szerint, ha a kölcsönvevő kérelmére a munkaügyi központ 30 nap alatt nem közvetít megfelelő 
munkavállalót, az érintett munkakörre a magyar kölcsönző cég is kaphatna harmadik országbeli állampolgárok 
munkaerő-kölcsönzése alapján foglalkoztatási engedélyt. Ez nem sérti a magyar munkaerőpiac érdekeit, hiszen 
először a hazai környezetben kell megkísérelni a munkavállalók megtalálását, csak ennek hiányában kerülhet sor 
nem EGT-állam polgárának kölcsönzésére. Ez a megoldás csökkenti a hazai kölcsönbeadók ebből fakadó 
versenyhátrányát is. Köves szerint a munkáltatók részéről számos esetben vetődik fel hasonló igény, amelyet 
mindenképp kielégítenek, csak nem helyi, hanem külföldön adózó vállalkozások által. Tehát a szabályozás 
módosításával éppen a hazai adóbevételeket lehetne növelni.