A vizsgált időszakban a 15–64 évesek közül 4 millió 258 ezren minősültek gazdaságilag aktívnak – foglalkoztatottként, illetve munkanélküliként a munkaerőpiac szereplőinek – 61 ezerrel többen, mint 2009 azonos időszakában. A férfiakat jellemző 68,9%-os aktivitási arány 0,3 százalékponttal, a nőket jellemző 57,1%-os pedig 1,4 százalékponttal volt magasabb a 2009 augusztus–októberében mért értéknél.
A 15–64 éves foglalkoztatottak száma átlagosan 3 millió 792 ezer volt, 35 ezerrel magasabb, mind az egy évvel korábbi, mind pedig a három hónappal ezelőtti (2010. május–július) értéknél. Az erre a korcsoportra számított 56%-os foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakit 0,4 százalékponttal haladta meg. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak száma 2 millió 34 ezer volt, 61,2%-os foglalkoztatási rátaértékkel; a nőket 1 millió 758 ezres, 51%-os foglalkoztatottság jellemezte. A férfiak foglalkoztatási mutatói lényegében megegyeztek a 2009-i azonos időszaki értékekkel, ugyanakkor a három hónappal ezelőttieket (2010. május–júliusi) 25 ezerrel, illetve 0,7 százalékponttal meghaladták. A nők foglalkoztatottsága 34 ezerrel, 1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, illetve 10 ezerrel, 0,4 százalékponttal a 2010. május–júliusi értékeket.
A 15–74 éves munkanélküliek száma 466 ezer volt, 26 ezerrel több, mint esztendővel ezelőtt. A létszámnövekedés mindkét nemet azonos mértékben érintette (13–13 ezer fő). A munkanélküliségi ráta 10,9%-os értéke 0,5 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakában mért értéknél, és lényegében megegyezik a három hónappal ezelőtt publikált 11%-os rátaértékkel. A férfiakat 11,1%-os, a nőket 10,6%-os munkanélküliségi ráta jellemezte 2010. augusztus–októberben.
A munkanélküliek 17,7%-a a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 26,9%-os munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2009 azonos időszakában. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátáját 9,9%-os érték jellemezte, amely 0,5 százalékponttal haladta meg egy évvel ezelőtt mértet.
A munkanélküliek 54,1%-a egy éve vagy annál régebb óta keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap, 2,5 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.
A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése szerint a bruttó hazai termék a III. negyedévben 1,6%-kal, az I–III. negyedév átlagában 0,9%-kal bővült. A növekedés hajtóerejét jelentő ipari termelés kilenc hónap alatt 10,2%-kal nőtt, a külkereskedelemben a termékkivitel értéke 22%-kal, a behozatalé 19%-kal bővült, az áruforgalmi aktívum 4 milliárd euróra emelkedett. A gazdaság élénkülésével az áruszállítási teljesítmény 3%-kal nőtt. A III. negyedévben tapasztalt bővülés ellenére kilenc hónap alatt a kiskereskedelem 2,7, a vendéglátás 2,3%-os forgalomcsökkenést mutat. A foglalkoztatottak száma július–szeptemberben 1%-kal meghaladta a tavaly ilyenkorit, miközben a munkanélküliségi ráta 10,9%-ra emelkedett. A reálkeresetek színvonala 2,9%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak növekedési üteme októberben 4,2% volt, a tíz hónap átlagában 5%-os emelkedés következett be.
Gazdasági folyamatok
A 2010 első félévét jellemző gazdasági bővülés a III. negyedévben folytatódott a világgazdaság meghatározó nemzetgazdaságaiban . A január–szeptemberi időszakban a bruttó hazai termék az Egyesült Államokban 2,8%-kal, Japánban 3,8%-kal, az Európai Unióban (EU-27) 1,6%kal növekedett az előző év hasonló időszakához képest. Az unión belül a növekedés motorját továbbra is a kedvezőbb fiskális helyzetben lévő tagországok jelentik, az államháztartási kiigazításra kényszerülő országok jellemzően alacsony teljesítménye mellett.
Magyarország bruttó hazai terméke a KSH és az Ecostat – korlátozott információs bázisra épülő – közös gyorsbecslése szerint 2010 III. negyedévében 1,6%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bővülés az egy évvel korábbi 7,5%-os csökkenéshez képest következett be. Az év első háromnegyedében összességében 0,9%-kal növekedett a gazdaság. Az előző negyedévhez viszonyított, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján – 2010 előző negyedéveihez hasonlóan – a III. negyedévben is tovább emelkedett a gazdaság teljesítménye, a növekedés mértéke 0,8% volt.
A nemzetgazdasági ágak teljesítményét tekintve a mezőgazdaságban a 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) előzetes adatai alapján május végén az ország területének 48, mezőgazdasági területének 81%-a (4,5 millió hektár) szántóterület. A gabonafélék összes vetésterülete 2,8 millió hektár, ami a tavalyinál 5%-kal kisebb. Búzát 1,1, kukoricát 1,2 millió hektáron vetettek. A 2010. június 1-jei eszmei időponttal végrehajtott ÁMÖ előzetes adatai alapján valamennyi haszonállat száma csökkent az előző év azonos időpontjához képest. A szarvasmarhák száma (685 ezer) egy év alatt 18 ezerrel lett kevesebb, és 129 ezerrel 3 millióra fogyott a sertések száma. Az egymilliós juhállomány 276 ezerrel lett kisebb, baromfiból 48 milliót számláltak, 4%-kal kevesebbet, mint tavaly júniusban.
A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala január-szeptemberben 11%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az év első negyedévében, majd összességében az első félév során még stagnáló termelői árakban júliustól erőteljes növekedés következett be, mely már az idei rendkívül gyenge terméseredményeknek és a viszonylag alacsony bázisnak tudható be.
Az európai konjunktúra kedvezőbbé válása, legfontosabb partnereink gazdasági teljesítményének élénkülése jelentős hatást gyakorolt Magyarország ipari teljesítményére. Az ipari termelés szeptemberben 10,9%-kal, az év kilenc hónapjában 10,2%-kal nőtt. Az ipari termelés növekedését továbbra is az exportértékesítés jelentős, az év első három negyedéve alatt mért átlagosan 16,1%-os bővülése biztosította. A belföldi értékesítés ezen időszak alatt összességében nem érte el az egy évvel korábbit, ugyanakkor az utóbbi hónapokban a belföldi kereslet szerény élénkülésének jelei az iparban is megmutatkoznak: a hazai eladások a több éve tartó csökkenés után némi növekedést mutatnak.
A feldolgozóipari alágak túlnyomó többségében az kilenc hónapban nőtt a termelés volumene. Az átlagot meghaladó növekedés tapasztalható a gépipar kibocsátásában (17,5%), ezen belül a járműgyártás termelése 20, a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása 18,4%-kal futott fel. Jelentősen bővült a termelés a kohászat, fémfeldolgozásban (13,4%), valamint a fa-, papír- és nyomdaiparban (19,6%) is. A vegyiparban átlagosan több mint egytizedével, ezen belül a vegyi anyag, termék gyártásában átlagon felül, 15,5%-kal nőtt a termelés. Néhány alágban azonban a termelés továbbra sem érte el az előző év szintjét. Az ipari termelés több mint egytizedét képviselő élelmiszeriparban a kibocsátás 2,3, a textil- és bőriparban 4,8, az egyéb feldolgozóiparban pedig 5,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az egy főre jutó ipari termelés az év kilenc hónapjában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 13,6%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál.
Szeptemberben az összes új rendelés a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok körében közel egyötödével nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami mind az új exportrendelések, mind az új belföldi rendelések jelentős bővülésének köszönhető. A szeptember végi összes rendelésállomány azonban a jelentős új rendelések ellenére 2,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az ipari termelői árak január–szeptemberben a tavaly ilyenkori 6,4%kal szemben 3,4%-kal emelkedtek, ami a belföldi értékesítés 6,3%-os drágulásának és az exportértékesítési árak – a forint árfolyamváltozásával összefüggő – szerény mértékű, 0,8%-os növekedésének eredménye.
Az építőipar kibocsátása szeptemberben 9,2%-kal, január–szeptemberben 10,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az év kilenc hónapjában az épületek építése átlagosan 5,3, míg az egyéb építmények építése 16,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az építőipari vállalkozások szeptemberben 11,1%-kal kevesebb új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. A hó végi szerződésállomány 2,4%-kal csökkent, ami az épületek építésére kötött szerződések csökkenésének és az egyéb építményekre kötöttek növekedésének eredménye.
A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma több mint harmadával, a kiadott építési engedélyeké közel kétötödével csökkent az előző év azonos időszakához képest.
2010. január–szeptemberben a nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítménye 3%-kal haladta meg a megelőző év azonos időszakában regisztráltat. A növekedés alacsony bázishoz képest következett be, miután egy évvel korábban 10%-os csökkenés volt megfigyelhető. A teljesítmény növekedése a szállítási távolság meghosszabbodásának a következménye, miután a szállított áruk tömege – kizárólag a közúti szállítás keretében továbbított árumennyiség visszaesésének következményeként – 8%-kal mérséklődött. A helyközi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye 1%-kal nőtt a 2009. január–szeptemberi szinthez képest. Tovább folytatódott a helyi személyszállítás szerepének mérséklődése, a teljesítmény 7%-kal maradt el a bázisidőszaki szinttől. 2010. január–szeptemberben 45 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, ami az egy évvel korábbinál negyedével kevesebb, a két évvel ezelőtti mennyiségnek pedig a harmadát sem éri el.
A nemzetgazdaság energiafelhasználása az év kilenc hónapjában 2,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A viszonylag jelentős emelkedést egyrészt a fűtési igénynek az előző évinél kedvezőtlenebb időjárás miatti növekedése, másrészt a gazdasági, elsősorban az ipari teljesítmény élénkülése alakította.
A kiskereskedelmi forgalom volumene a harmadik negyedév minden hónapjában meghaladta az egy évvel korábbit. A forgalom a kiigazítás nélküli adatok alapján szeptemberben 0,9%-kal magasabb, míg január–szeptemberben 2,7%-kal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakához képest (a naptárhatástól megtisztított indexek szeptemberben 0,9%-os növekedést, az kilenc hónapban 2,9%-os csökkenést jeleznek).
A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai – igen alacsony bázishoz képest – harmadik hónapja dinamizálódnak: szeptemberben 10%-kal haladták meg az egy évvel ezelőttit, így 16%-ra mérséklődött a visszaesés évkezdettől számított üteme.
2010 kilenc hónapjában 31 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, a külföldre látogató magyarok száma pedig 12,5 milliót tett ki. A külföldiek száma 2,8%-kal, a külföldre utazó magyaroké 5,5%-kal volt kevesebb, mint 2009 azonos időszakában, ami az utasforgalmi kiadások alakulásában kedvező irányú elmozdulást jelentett, az egyenleg 98 milliárd forinttal javult.
2010 kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek 7,6 millió éjszakát töltöttek el, a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma pedig 7,8 millió volt. Míg a külföldi vendégéjszakák száma 0,7%-kal több volt, mint az előző év azonos időszakában, a belföldieké 0,4%-kal mérséklődött. Összességében a kereskedelmi szálláshelyeken alig történt elmozdulás az előző év azonos időszaki szinthez képest, de ezen belül a szállodák viszonylag jó ütemű – a vendégek számában 6, a vendégéjszakákéban 5,2%-os – bővülésről számolhattak be. A szállodák szobafoglaltsága átlagosan 46% volt az kilenc hónapban, az egy évvel korábbinál 1,6 százalékponttal magasabb.
A kereskedelmi szálláshelyek összesen 179 milliárd forint bevételt könyveltek el az kilenc hónapban, ami folyó áron 2,3%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az ország összes vendéglátóhelyének – a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt – 2010 első 9 hónapjában 523 milliárd forint bevétele volt. A forgalom volumene 2,3%-kal maradt el a 2009 azonos időszakában mérttől, ezen belül a harmadik negyedév minden hónapjában enyhe (0,7–0,8%-os) növekedés mutatkozott.
A külkereskedelmi termékforgalomban szeptemberben az első becslés szerint a kivitel és a behozatal euróértéke egyaránt 18%-kal nagyobb volt, mint az előző év azonos hónapjában. A külkereskedelmi mérleg 548 millió euró volt, 89 millióval több, mint egy évvel korábban. A január–szeptemberi időszak egészében 22%-os volt az export és 19%-os az import euróértékének növekedése. A kilenc havi külkereskedelmi mérleg 4041 millió eurós többletet mutatott, ami 1502 millió eurós növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A részletesen feldolgozott első nyolc havi adatok szerint folytatódott az unióval lebonyolított forgalom aktívumának jelentős emelkedése. Az Európai Unión kívüli országok viszonylatában a passzívum némi (13 millió eurós) növekedése figyelhető meg.Az év első nyolc hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintárszintje – alig több mint 2%-os devizaárszint-, valamint 3,5%-os árfolyamszint-emelkedés mellett – az exportban 1,4%-kal, az importban pedig 1,2%kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány lényegében nem változott.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2010. január–októberben 1133 milliárd forint volt, 85 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás egyenlegében tapasztalt romlás a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek 1142 milliárd forintos deficitje 348 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A legnagyobb alrendszert jelentő központi költségvetés bevételei 6,6 billió forintot, kiadásai pedig 7,7 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételek lényegében változatlanok maradtak, a kiadások pedig 4,8%-kal nőttek. A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult, a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 70 milliárd forintos deficit 173 milliárd forinttal kevesebb a 2009. január–októberinél, míg az elkülönített állami pénzalapok 79 milliárd forintos szufficitje a mérleg 91 milliárd forintos javulása révén állt elő.
2010. szeptember végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 28,2 billió forint volt, 7%-kal több a tizenkét hónappal korábbinál. A kötelezettségek értéke 11,0 billió forint volt, ami 6%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 17,2 billió forintot tett ki, 8%-kal többet, mint 2009. szeptember végén. A nettó pénzügyi vagyon 1,3 billió forintos növekedése teljes egészében a finanszírozási képesség javulásával magyarázható; az átértékelődések valamelyest (107 milliárd forinttal) csökkentőleg hatottak az állományra. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke 2010. szeptember végén 6,9 billió forint volt, 5%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés az átértékelődésekkel magyarázható, azaz azzal, hogy a forint idén szeptember végén gyengébb volt, mint egy évvel korábban. (A leértékelődés a svájci frankhoz képest 16, az euróhoz viszonyítva pedig 3%-os volt.) Mérséklően hatott ugyanakkor az állomány értékére, hogy tovább folytatódott az a 2009 első negyedévétől érvényesülő tendencia, amely szerint az újonnan felvett hitelek értéke elmarad a visszafizetettekétől. A különbség az elmúlt egy évben 554 milliárd forint volt; a tranzakciókból adódó átlagos negyedéves csökkenés 2009-ben 57 milliárd, 2010-ben pedig 163 milliárd forintot tett ki.
Társadalmi és jövedelmi folyamatok
A népesedési folyamatok egyik meghatározója, az élveszületések száma a múlt évi alacsony szinthez viszonyítva az idén az kilenc hónapban 6,9%-kal csökkent. A születési arányszám az egy évvel korábbi 9,7 ezrelékről 9,1 ezrelékre süllyedt. A halálozások száma a múlt évben az utóbbi évek egyik legalacsonyabbika volt. Idén az kilenc hónapban 1,1%-kal kevesebben haltak meg, mint a múlt év hasonló időszakában, a halálozási arányszám 12,8 ezrelékre mérséklődött.
A születések száma az év eddig eltelt időszakában nagyobb mértékben csökkent, mint a halálozásoké, így a természetes fogyás az egy évvel korábbihoz képest 4 ezerrel 27 900-ra emelkedett.
2010 kilenc hónapjában a reálkereset – a fogyasztóiár-index 5,1%os növekedése mellett – 2,9%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. (Tavaly ilyenkor 2,0%-kal csökkent.) A kilenc havi reálkereset a versenyszférában 3,4%-kal, a költségvetés területén 2,1%-kal (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 4,5%-kal) nőtt, míg a nonprofit szervezeteknél ennél kisebb mértékű, 1,3%-os emelkedés következett be.A fogyasztói árak szeptemberben 3,8%-kal, októberben 4,2%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Az infláció gyorsulásában szerepet játszott, hogy az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben (októberben 5,3%-kal) nőttek. A nyugdíjas fogyasztóiár-index októberben is magasabb volt (104,4%), mint a teljes lakosságé.
Az év első tíz hónapjában a fogyasztóiár-emelkedés 5,0%-os volt, egy százalékponttal magasabb, mint 2009 azonos időszakában. Az élelmiszerek árai a június óta gyorsuló áremelkedés következtében január–októberben 2,5%-kal nőttek. A legnagyobb mértékben, 9,3%-kal az egyéb cikkek, üzemanyagok és 9,0%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. A háztartási energia és a szolgáltatások árszínvonala 6,0, illetve 4,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek fogyasztói ára pedig az első tíz hónapban lényegében stagnált.