A napvilágra hozott dokumentumoktól az derült ki, hogy a hat alapítvány vagyonának többségéből állampapírokat vásároltak, amelyeket azután pl. Matolcsy unokatestvérének gyanús bankjánál parkoltattak. Felszínre kerültek titkos támogatások, továbbá új részleteket lehetett megismerni az ingatlanbefektetésekről is. Pl. a budai vár alatt kialakítandó „wellness bunkerről”.

Majdnem 500 millió ment el egzotikus kutatási tervekre, ideértve a nők szerepének tanulmányozását a ruandai politikában. Az alapítványok működését bírálta az Európai Központi Bank, a Transparency International pedig úgy gondolja, hogy az MNB megpróbálta kijátszani a szabályokat. Ligeti Miklós jogi igazgató úgy magyarázza, hogy ez esetben sok-sok közpénzt igyekeztek a költségvetésen kívül, a parlament, illetve a nyilvánosság ellenőrzése nélkül felhasználni. A jegybank visszautasít minden vádat, Orbán és Lázár támogatásáról biztosította Matolcsyt.

Magyarországon a magánorvosi ellátás felé tereli az embereket, hogy az állami kórházakban egyre rosszabbak a körülmények, már a wc-papírt is úgy kell vinni – tudósít a Bloomberg. Az omladozó rendszer a legjobb biztosíték arra, hogy ragyogó jövő elé néznek a maszek klinikák. A magántőke az utóbbi két évtizedben megkétszerezte befektetéseit az ágazatban. Ráadásul ezrével vándorolnak el az orvosok és a nővérek, akik maradnak, azokra viszont hatalmas többletterhek hárulnak a közkórházakban, miközben a bérek meglehetősen nyomottak. A kormányok folyamatosan elvettek az egészségügy költségvetéséből, ily módon 2013-ra már csak a büdzsé 10%-át fordították ilyen célokra, amivel sereghajtók lettünk az OECD-államok sorában. Ebből is következik, hogy Magyarországon a legmagasabb a rákos halálesetek aránya, itt a legkevesebb a CT-, illetve MR-berendezések száma. A hatóságok az idén nem győzték cáfolni, hogy a fertőtlenítő szerek hiánya miatt terjednek a vírusok a kórházakban.

Mivel az állam nem invesztál ilyen célokra, az emberek kénytelenek a zsebükbe nyúlni, ha a gyógyulásukról van szó. A magánforrások már az egészségügy költségeinek egyharmadát fedezik, ami példátlan Közép-Európában. Ennek egy jó része persze hálapénz.

A populizmus sokféle formában létezik Európában – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitgung egy most megjelent tanulmánykötet alapján. Magyarországon pl. az ilyen erők felemelkedése összefüggött a gazdasági válsággal, Svédországban ugyanakkor nem. De felfutásában nálunk ugyanígy szerepet játszott a súlyos politikai helyzet is, és a két tényező csak erősítette egymást, illetve a populisták sikerét. Mi ugyanakkor abban eltérünk a megszokottól, hogy nálunk a Fidesz a hatalomra kerülés után sem lett mérsékeltebb. Ám az elemzés hozzáteszi, hogy van-e értelme az Orbán Viktor vezette pártot populistának minősíteni, amikor az ilyen irányzatok fogalma helyből magába foglalja a harcot az uralkodó elitek ellen? Mindenesetre a menekülthullám csak tovább erősítette ezeket a mozgalmakat.

A menekültek fokozott védelmére szólított fel az ENSZ főtitkára – tudósít az Amerika Hangja. Ban Ki Mun  a világszervezet legfrissebb jelentésében tette közzé véleményét, hangsúlyozva, hogy egyre erősödik az idegengyűlölet és a rasszizmus a migránsokkal szemben. Európában több ország kerítést emelt, illetve lezárta a határait. A politikus figyelmeztet, hogy nem fogja lefékezni az emberáradatot az sem, ha törvénysértésnek nyilvánítják az illegális határátlépést. Inkább csak arra kényszeríti a tömegeket, hogy még kockázatosabb utakkal próbálkozzanak. A Nemzetközi Migrációs Szervezet úgy becsüli, hogy az év eleje óta a tenger felől csaknem 200 ezren jutottak be a földrészre. Közben 1357-en vesztették életüket. Ám az ENSZ úgy gondolja, hogy a bevándorlás folytatódik, mert fennmaradtak a kiváltó okok. A főtitkár éppen ezért sürgeti, hogy az államok adják fel az elutasító álláspontjukat mind a politikában, mind a közbeszédben és a bajba jutottak védelmére összpontosítsanak. A világszervezet különben szükségesnek tartja, hogy a minden évben telepítsék át a menekültek legalább 10%-át, ami hozzávetőleg kétmillió ember.

A The New York Times kommentárja azt kérdezi, hogy mi ünnepelni valója van Európának május 9-én, a béke és egység napján? Hiszen a kontinens minden eddiginél több bajjal kénytelen szembenézni. Ilyen a britek lehetséges kiválása az EU-ból. A migráció nagy károkkal járt a politikában. Erősödnek a szélsőjobbos pártok, mert sokan félnek az iszlám szélsőségesektől, a terrorizmustól és a gazdasági pangástól. A Fidesz, illetve a lengyel Jog és Igazságosság kormányzása riadóztatta a jogvédőket, mivel mindkét kormány korlátozta a sajtó függetlenségét, az igazságszolgáltatás önállóságát és lecsapott az ellenzékiekre. A gondok közé tartozik továbbá az akadozó gazdasági növekedés, végül pedig az újra erejét mutogató Oroszország. Az EU részben éppen a mind magabiztosabb Moszkva miatt nem lép fel határozottabban Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.