A 120×100 méter alapterületű vár a 10–12. században épült vályogtéglából, és csak 50–100 évig használták. A döngöltagyag-alapra épített falakat a fő égtájak szerint tájolták, a sarkokon és más stratégiai helyeken tornyokkal erősítették meg. Az ásatások annak a kazah városnak, Merkének a közelében zajlanak, amely testvérkapcsolatot ápol Karcaggal.
A munkákat a kazah művelődési minisztérium felkérésére az ELTE oktatója, Mordovin Maxim vezeti, és mindebben az MNM-NÖK szakmai partnerként vesz részt, hiszen feladata a magyarsághoz kapcsolódó örökség kutatása akár határainkon túl is. A honfoglalók anyagi kultúrájának, szokásainak részletes megismeréséhez pedig nagyon fontos megtudni, hogy pontosan milyen hatások érték őket a sztyeppei területen, kikkel tartottak fent kapcsolatot.
A kiállítás képes tablókon mutatja be a mai Kazahsztán területét, népeit, a magyarság számára fontos történeti emlékeit és az ásatások eredményeit. A karcagi múzeum a Merkéből származó néprajzi anyagot adta kölcsön, ezzel téve kézzelfoghatóvá, közelebbivé a látogatók számára a tárlatot.
A Megálló a Selyemúton – Ásatás Kazahsztánban című időszaki kiállítást holnap, június 7-én délután két órakor nyitják meg a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában.